Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása

aem kivan védelmet adni, ez azt jelenti, hogy az alkotást bál ki szabadon felhasználhatja: egy esetleges szubszidiár ÍU3 védelem a fejlődés, az uj megoldások elterjedésének akadálya lehet.

Mindenekelőtt azzal kell tisztában lenni, hogy. utánzás tilalma nem hosszabbitja meg a szellemi alkotás létét - ez kizárólag az iparjogvédelem területe -, hanem csak az alkotás tisztességtelen felhasználása útjába kíván akadályokat görditeni. Az olyan felhasználás útjába, amelynek révén az utánzó nem saját teljesítményével, hanem tisztességtelen versenycselekménnyel kerül a piacon kedvezőbb helyzetbe. Az utánzás szabályozásának alapelve tehát az, hogy az iparjogvédelmileg nem védett terméket, jelzőt bárki szabadon utánozhatja. felhasználhatja az üzleti tisztesség szabta határokon belül. Hogy a felhasználás mikor lépi at e határokat, nyilván csak a konkrét.eset összes körülményeinek mérlegelése alapján dönthető el.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a TGT nyújtotta védelem mögöttes, szubszidiárius jellege semmiképpen sem jelenti azt, mintha az iparjogvédelmi igények mellett ne lehetne tisztességtelen verseny címén párhuzamosan is igényeket - speciális, a TGT által lehetővé tett igényeket - érvényesíteni. Mint arra az igényérvényesítési részben alább utalni fogunk, a TGT nem zárja ki egyéb - igy iparjogvédelmi jellegű - polgári jogi igények érvényesítését. A párhuzamos perlés lehetősége tehát nyitva áll.

A TGT a fenti magatartásokra vonatkozóan - nagybanegészben az 1925: V. te.-vei összhangban - úgy rendelkezik, hogy tiltja az árunak, szolgáltatásnak a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel való forgalomba hozatalát, továbbá az áru hirdetésében olyan név, megjelölés vagy árujelző használatát, amelyről a versegytársat. illetve яппак áruját szokták felismerni /4. §/.

25