Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
I. rész. Általános rész - IV. fejezet. A TGT szerkezete és felépítése
lások közül az utánzás és az üzleti titoksértés esetén /ha a pert nem-versenytárs inoitja/, a tier esetet nézeten szerint azzal lehet elhárítani, hogy a felperes aen versenytárs, ezért sérelem nem érte, a törvényt alkalaazni nen lehet. 2 szakaszok alkalmazásénak egyik oeméte^e az keli legyen, hogy a felek versenytársak legyenek. IV. fejezet А ТЭТ szerkezete és felépítése 15. A törvény szerkezete több-kevesebb következetességgel követi g modern versenyjogok felépítését, de azzal a különbséggel, hogy külön cinben foglalkozik a fogyasztók megtévesztésével. A tisztességtelen verseny elleni szabályokat - tehát a klasszikus versenyjogot - követi a fogyasztóvédelmi blokk, majd a versenykorlátozásra vonatkozó, vagyis a kartelljog! rész, idevonva a vertikális megkötéseket is. Végül a tágabb értelemben vett monopolellenes joganyag: a.gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma következik. A törvény utolsó világosan elkülöníthető része az eljárási-szervezeti kérdéseket taglaló befejező rész. A törvénynek ez a megoldása r.em egyszerűen azt jelenti, hogy egy törvényben mennyiségileg összekonpiláltuk a modern versenyjog minden témáját. /Nagyjából ez történt a jugoszláv kod if ikac iónál, ahol a törvény két, egymással szerves kapcsolatban nem lévő reszre: a tisztességtelen verseny és a kartellek elleni joganyagra tagolódik. A két rész között organikus kapcsolat nincs; két törvényt egymás mellé helyeztek. Nem lelhető fel ugyanakkor világos alj.asfoglalas a versenyjog koncepcióját illetően sem - a versenyjog egyes részei nem egy átfogó egységes piacszabályozási, piaci magatartási gcgkent, hanem különálló részekre tagolódva funkcionálnak./ 17
