Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
I. rész. Általános rész - V. fejezet. Az egységes piaci magatartási jog és ennek alapja: a generálklauzula
Y. fejezet Az egységes piaci magatartási по" és ennek alakja: э generálklauzula 19. Az uj magyar törvény tartalmilag egységes szabályozást ad, egységes piaci magatartási jogot, egységes piaci magatartási jogot, egységes "versenyjogot” teremt. A törvény a joganyag fentiekben jelzett - egyes részeit nem csak mennyiségileg helyezi egymás mellé, hanem - miközben túllép a versenyhez kötöttség meghaladott koncepcióján - a fejlődés során a versenyjog által felszívott jogterületeket szerves egységbe kovácsolja. Ennek alapja az, hogy a rengr álklau zu1a a joganyag vain r. e nny i tar ül e t 'h? egyaránt kiterjed: a tisztességtelen verseny, illetve az olyan gazdasági tevékenység mellett, amelyben a versenynek nincs relevanciája /pl. reklánszédelgés/, a versenykorlátozások jogára és a gazdasági erőfölénnyel való viszszaélésre is. Л generálkleuzulát a törvény 1. §-a fogalmazza meg. Eszerint: tilos a gazdasági tevékenység tisztességtelen, igy különösen versen~rt.ársrk, a forrasztok törvényes érdekeit sértő, va~y veszélvezteto,illetve az üzleti tisztesség követelményeibe ütköz-á mádon történő folytatása, hoben a megfogalmazásban tükröződik az, hogy a tisztességtelenség fogalma a tradicionális versenyjogból kilépve bevonult a kartelljogba és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés területére is. Ezek a magatartások is tisztességtelenek a fentiekben megfogalmazott tágabb értelemben. A TGT alapkategóriája tehát az üzleti tisztesség, de már nem csak a hagyományos, az egyéni ipar űző tudatából kiinduló morális értelemben, hanem tágabb, objektivebb felfogásban: a társadalommal, a népgazdasággal szembeni tisztességről is szó van. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a reklámszédelgés közös vonása, hogy az érintett állampolgárfogyasztóval, vállalattsl szembeni individuális tisztesség18