Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

I. rész. Általános rész - III. fejezet. A TGT koncepciójának dogmatikai alapjai

Az 1984. évi törvény a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmiról szólva /ТC*T/ lényegében véve ezt a felosztást tükrözve épül fel /ld. részletesen: IV. fejezet/

III. fejezet

A TGT koncepciójának dogmatikai alapjai

14. A TGT koncepciója szerencsés módon tükrözi a versenyjogban végbement alapvető funkcióváltást és a szocialista termelési viszonyok szabta uj követelményeknek is eleget tesz. Tükröződik benne a versenyjognak átfogó piacszabályozássá válása; a versenyviszonyhoz kötöttség köldökzsinórját - ha kö vetkezetlenül is - elvágja. Szzel nem csak a versenytársak, a fogyasztók védelme biztosított, hanem a központi gazdaságirányitó szervek is - pontosabban a törvény végrehajtására ügyelő piacfelügyelet - komoly jogi eszközt kap a piacnak a verseny meghamisitása, korlátozása révén történő megzavarása ellen. A magyar versenyjogról el lehet mondani, hogy alapvető irányvonalát tekintve a fejlődés élvonalához zárkózott fel.

A törvény megalkotása egyben a nemzetközi iparjogvédelmi uniós egyezményekbeli kötelezettségeinknek akként tesz eleget, hogy kor szer ü védelmet nyújt a tisztességtelen verseny ellen.

15. A törvény bevezető rendelkezése utal a Ptk-^a, annak 4. § /2/ bek.-éré, amely mostani, az 1984. évi 33» tvr.-rel való módosítása előtt tiltotta a tisztességtelen "gazdálkodást" és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. A "gazdálkodás" félrevezető, a polgári jogtól idegen kategóriája 1977-ben a Ptk módosításakor Világhy Miklós és Asztalos László kezdeményezésére, Eörsi Gyula ellenzése közepette került a törvénybe.

12