Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
I. rész. Általános rész - III. fejezet. A TGT koncepciójának dogmatikai alapjai
Azóta a szakirodalomban többen rámutattak, hogy a "gazdálkodás" nem szerencsés fogalom, mert a gazdálkodás a rábízott vagyonnal való sáfárkodást jelent, és fogalmilag a vállalat és az állam közötti viszonyt involvál. Ez a viszony ezért vertikális irányú a gazdaságirányítási .jogviszonyok körébe tartozik, igy a polgári jogban, ahol mellérendelt alanyok horizontális jogviszonyairól van szó, nincs helye. Mivel e törvény éppen a 4. § /2/ bek.-ének végrehajtási jogszabályaként fogandó el, a kérdésnek nagy jelentősége van. A tisztességtelen gazdasági tevékenység, a tisztességtelen verseny tilalmával kapcsolatos hatalmas joganyag ugyanis ezen a ponton kapcsolódik a polgári joghoz. Sajnos a tisztességes "gazdálkodás" követelményei a törvény Preambulumában is - eléggé szerencsétlen, értelemzavaró módon - ismét felbukkantak. Ez a körülmény annál rosszabb, mivel az alapvető félreértés, amely a "gazdálkodás" kifejezés használatából adódhat, az, hogy a törvény a gazdaságirányításhoz fűződő viszonyokra, a rábízott vagyonnal való "s.áfárkodásra" vonatkozik. Ez pedig kifejezetten olyan hibás vállalati belső üzletpolitikai döntésekben jelenik meg, amely nagy nyilvánosságot kap és amely megszüntetését a közvélemény indokoltan és hangosan követeli /ld. pazarló, indokolatlan, gazdaságtalan beruházások, hibás döntések következtében elszenvedett vállalati veszteségek stb./. Látnivaló, hogy a vállalati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó belső üzletpolitikai döntéseket a jog egyébként is csak bizonyos határok között - a gazdasági törvényesség szabta határokon belül —, de semmiképpen sem azok célszerűségét illetően bírálhatja felül. Jogi eszközökkel e téren nem lehet fellépni, miven nem lehet törvénybe foglalni, hogy minden magyar vállalat gazdaságosan köteles gazdálkodni. A gazdálkodás megítélése alapvetően közgazdasági probléma és mivel 1985. januar 1. óta a tulajdonosi jogosítványok nem csekély hányadának a vállalatokra való átruházása megtörtént, még csak nem is az állam és vállalata problémája. Ha a 13
