Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
dó többletjövedelem lehetőséget nyújtott az uj találmányok megvalósításával összefüggő többletköltségek és az ezzel járó kockázat fedezésére, valamint a további fejlesztőmunka finanszírozására;- az alkotó számára, minthogy a vállalkozó a létrejött többletjövedelemből megfelelő anyagi és erkölcsi eszközökkel, a szabadalmi rendszer pedig a jogi védelem által nyújtott garanciákkal ösztönözte a feltalálókat az újabb megoldások kidolgozására;- az állam számára a szabadalmi rendszer fenntartására, mivel a szabadalom eredményeként létrejött az az információ, amely lehetővé teszi a szabadalmazott találmány alapján a fejlesztés széleskörű folytatását, és amely a társadalomnak teljes és pontos áttekintést nyújt a műszaki fejlődés legújabb helyzetéről. Összegezve a fent elmondottakat: A klasszikus szabadalom, közgazdasági értelemben az állam beavatkozását jelentette az értéktörvény automatikus működésébe. E beavatkozás annak érdekében történt, hogy a létrehozott uj találmány az egész társadalom számára fontos, a műszaki haladást biztositó információt adjon, s ilymódon közkinccsé válhasson. Az ilyen információt adó vállalkozót ezért az állam egy meghatározott ideig "mesterséges monopóliumban" részesíti; kizárólagos jogot biztosit számára találmányának hasznosításában. E kizárólagos jog a konkurencia mesterséges korlátozásával olyan kedvezményt jelent, amelynek eredményeként a vállalkozó többletjövedelemre tehet szert. A klasszikus szabadalmi rendszer által biztosított árbevételtöbblet ösztönözte tehát a benne résztvevőket:- a folyamatos műszaki fejlesztésre;- a további feltalálói munkára;- a szabadalmaztatásra és a jogvédelemre. A rendszer automatikus működését a három alábbi feltétel biztosította:- a piac;- a többlet árbevétel;- a korlátlanul felhasználható többletnyereség. E" három tényező valamelyikének a hiánya megbontotta volna a rend szer ösztönző funkciójában meglévő automatizmust. Ekkor az eredeti kiás szikus modell működésképtelenné vált volna. Az árutermelésben a történelem során végbement társadalmi, gazdasági átalakulások természetesen érzékeltették hatásukat a szabadalmi rendszerek közgazdasági tartalmának módosulásaiban is. Az árutermelés fejlődésével együtt járt az állam szerepének erőteljes növekedése. Az egyre fokozódó kutatás-fejlesztési költségek és ezzel együtt a vállalkozói kockázat jelentős növekedése megkövetelte 48
