Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
az állam közvetlen részvételét a találmányokkal kapcsolatos gazdasági folyamatokban is. Az állami beavatkozás következtében.0feltalálók és a vállalkozók érdekeltségének piaci automatizmusa esetenként korlátozódik. /Hasonló módosulást idéz eló például a monopóliumok tevékenysége is./ Olyan körülmények között viszont, amikor a piaci automatizmusok nem nyújtanak egyértelmű tájékoztatást a műszaki alkotások hasznosításának társadalmi-gazdasági hatásáról, amikor a gazdaság szervezeti rendszere korlátozza a gazdasági versenyt, illetve amikor az árrendszerbe való beavatkozás nem teszi lehetővé a hasznosításból származó extrajövedelem realizálását, végül, amikor különféle okok akadályozzák a többletjövedelem elsajátítását, akkor a találmányi tevékenység emlitett automatizmusa megbomlik. Ebben az esetben a folyamatlánc döntő láncszeméhez, a hasznosítás fázisához fűződő érdekeltség csökken, illetve indirektté válik. Hasonló a helyzet akkor is, amikor annak ellenére, hogy a gazdasági környezet biztosítja a hasznosítás ösztönzéséhez szükséges feltételeket, azonban az első bevezetés olyan nagyságrendű ráfordítást igényel és olyan jelentős a hasznosítással járó kockázat, hogy a gazdálkodók ezt nem vállalják, A modern tőkés állam mindenekelőtt a gazdasági válságok áthidalása érdekében beavatkozik az újratermelési folyamatba, csökkentve annak automatizmusát. Ennek megfelelően tevékeny szerepet játszik a találmányi tevékenységgel összefüggő folyamatlánc működésében is. A szabadalmi rendszer gazdasági hatásmechanizmusának megbontott automatizmusát a tőkés állam esetenként közvetett és közvetlen beavatkozással helyettesíti. Ezzel biztosítja a rendszer "szereplőinek", mindenekelőtt az uj találmányokon alapuló termékekkel a piacon megjelenő vállalkozók külön ösztönzését. A közvetlen beavatkozás leggyakoribb módja az un. felkaroló szervezetek /promotion organisation/ létrehozása. A felkaroló szervezeteket igen különböző profillal létesítették. Két alaptípus mégis megkülönböztethető:- a kockázatátvállaló szervezeteket /ennek alaptípusa az 1949-ben alapított angol National Research and Development Corporation - az NRDC -/;- az ügynöki jellegű szervezeteket /ezek elsősorban a feltalálók és a hasznosítók között hoznak létre kapcsolatokat/. A közvetett beavatkozás a mai modern tőkés állam innovációs politikája keretében valósul meg. Ennek módja, hogy pénzügyi-, hitel- és adójellegű kedvezményeket biztosítanak az uj találmányok első hasznosítóinak. A közvetett - azaz a pénzügyi szabályozás eszközeivel folytatott - beavatkozás két, leginkább általános formája terjedt el: 49
