Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
hatása az árak alakulására abban valósul meg, hogy az áruk az értékükkel megközelítőleg arányos árakon cserélődjenek. Hosszabb időszakban az árak az értéket fejezik ki, igy az értékek mozgása kifejezésre jut az árak alakulásában. Az ár azonban általában nem esik egybe az értékkel, egy-egy termék konkrét ára nem azonos a termék konkrét értékével. Az ár ugyanis egyben társadalmi viszonyt is kifejez, a termelők közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok a munkamegosztásban jönnek létre és a társadalmi feltételektől /termelési, elosztási, fogyasztási viszonyoktól/ függően változnak. Ez azt jelenti, hogy a konkrét árban kifejeződik a termék iránti kereslet-kinálat alakulása is. Ugyanekkor viszont forditott hatás is érvényesül, vagyis az áraknak is nagy szerepük van a kereslet-kinálat közötti összhang - vagyis a piaci egyensúly - elősegítésében. Az árak csak akkor tölthetik be feladataikat, ha a társadalmilag szükséges munkaráfordításoknak, a piacok értékítéletének /helyi, hazai és nemzetközi/ és a társadalmi preferenciáknak /állami juttatás, vagy elvonás/ az együttes hatására alakulnak ki. Az árak jövedelemtartalmában ma még jelentős szerepük van a társadalmi preferenciáknak. Ez annyit jelent, hogy egyes termékek ára alacsonyabb, mint amit a termelési költségek indokolttá tennének /az állam életszínvonal politikai, kultúrpolitikai, stb. okból támogatást ad/,más termékek ára viszont magasabb, mint amit a ráfordítások és a nyereség felszámítása indokolna /az állam az előbbiekben említett támogatások fedezeteként adóval növeli az eladási árat/. Az árrendszer működését, beleértve az alkalmazott árformákat, az ármegállapítás, árellenőrzés módozatait összefoglalóan ármechanizmusnak nevezzük. Az árak alakulása döntően befolyásolja az árakban rejlő tiszta jövedelem nagyságát. Lényeges kérdés azonban, hogy a tiszta jövedelem az árakba miképpen épül be. Az ármechanizmus keretén belül megkülönböztetett jelentősége van az ártipus /árcentrum/ és a társadalmi tiszta jövedelem kapcsolatának. 3.2 Az árrendszerek Az árat az határozza meg, hogy a társadalmi termelés során létrehozott tiszta jövedelmet milyen vetítési alap után számítják fel a termékek árába. Ennek alapján megkülönböztetünk:- érték tipusu,- termelési ár tipusu árrendszert. a/ Az érték tipusu árrendszer alapelve, hogy a társadalmi tiszta jövedelem a termeléshez felhasznált élőmunka mennyisége arányában 15
