Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
kerül a termékek árába* Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társadalmi tiszta jövedelmet a bérköltség alapulvételével veszik számításba az egyes termékek árképzésénél. Ennek az árrendszertipusnak jellemző jövedelemelvonási eleme nálunk a társadalombiztosítási járulék. Az érték tipusu árrendszerben az árak kifejezik a termeléshez felhasznált élő és holtmunka mennyiségét, de ezáltal, hogy a tiszta jövedelmet csak az élőmunka költsége arányában veszik figyelembe, ez az árrendszer az egyszeri társadalmi munkaráforditásokat az árakban nem juttatja kifejezésre, vagyis a tisztajövedelem szétosztása szempontjából közömbös, hogy a termelés folytatásához a társadalomnak mekkora állóeszköz- és forgóeszközértéket kell lekötnie. Pedig a lekötött eszközök formájában jelentkező társadalmi munkaráforditások a folyó ráfordítások nagyságát és annak hatékonyságát nagymértékben befolyásolják. Wagyobb eszközlekötés /mint például a magasabb fokú gépesités/ általában kisebb élőmunka ráfordítást tesz szükségessé. Az érték tipusu árrendszerben arra a termékre rakódik nagyobb tiszta jövedelem, amelyet nagyobb élőmunka ráfordítással termelnek. Ez az árrendszertipus egyértelműen a munkaigényes /bérigényes/ termékek termelésére, az élőmunkával való pazarló gazdálkodásra ösztönözne. Elvileg sem lenne tehát elfogadható egy olyan áreentrum kialakítása, amely figyelmen kivül hagyja, hogy az adott termék előállítása a társadalomnak egyszeri befektetés szempontjából mennyibe került. b/ A termelési ár tipusu árrendszerben a társadalmi tiszta jövedelem a termelésben lekötött álló- és a felhasznált forgóeszközök pénzben kifejezett mennyisége arányában kerül az árakban felosztásra. A tiszta jövedelem elvonása tehát a termelésben felhasznált holtmunka arányában történik. A termelési ár tipusu árrendszerre jellemző jövedelemelvonási eleme volt nálunk pl. az eszközlekötési járulék. Az egyes árrendszertipusok lényege az, hogy egymástól eltérő árarányokat hoznak létre. Az eltérő árak és árarányok a vállalatokat más-más célok érdekében befolyásolják. A termelési ár tipusu árrendszer következetes megvalósitása esetén az árakban a tiszta jövedelem kizárólag a lekötött eszközök arányában realizálódik. Fentiekkel ellentétben a folyó ráfordításokkal szemben megnőne az árakban a lekötött eszközök súlya és olyan árarányok alakulnának ki, amelyek a nagyobb eszközigénnyel járó termelésre ösztönöznének.XS pedig semmiképpen mem volna helyes. A gyakorlatban egyik árrendszer sem működik tiszta formájában. As Y* ötéves tervidőszakban alkalmazott árrendszerünk vegyes tipusu árrendszer volt. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi tiszta jövedelem realizálása egyrészt a bérek arányában /illetményadó, társadalombiztosítási járulék/, másrészt a lekötött eszközök arányában /eszközlekötés! járulék/ történik. 1975. évben az eszközlekötési járulék ve-16
