Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
7 A hasznosítás megkezdését; követő hat hónap eltelte után .javaslat előterjesztésével ujitó лодок már nem érvényesíthetek A felperes újító, még 1979 óvóén újítási javaslatot nyújtott be saját munkaadó vállalatánál "Csőivgyartás sajtolással" címmel. A megoldás szerint a csöiveket az addig alkalmazott szeletes kivitel helyett két sajtolt félből kell előállítani, így a korábbi gyártási problémák kiküszöbölhetők. A javaslatot a vállalat újításként elfogadta, hasznosította és hasznosítási szerződést is kötött az újítóval. A szerződés szerint a felperes az egy évi vállalati hasznos eredmény 9 %-é.t kapta meg újítási díjként. Az ujitó munkáltatója ezeket a csöveket a paksi atomerőmű részére gyártotta. 1979 júliusában ezért célszerűbb műszaki megoldásra vonatkozó szerződést kötött a beruházó vállalattal, és ennek alapján az újítás eredményeként az előkalkulált árak mérséklődtek, a vállalkozási szerződésben rögzített összeg közel 7 és fél millió forinttal csökkent. Az ujitó megoldását beruházási újításként is benyújtotta I960 novemberében, a beruházó vállalathoz. A beruházó a javaslatot 1982 márciusában elutasította. Indokolása szerint a megoldás viszonylagos újdonsága nem volt meg, hiszen már korábban megállapodtak a felperes munkáltatójával a sajtolt csőivek alkalmazásáról. A javaslat a hasznosítás megkezdésétől számított hat hónapon túl került benyújtásra, igy újítói jogokat a jogszabály értelmében már nem érvényesíthet. A felperes a bírósághoz benyújtott keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a két vállalat között létrejött szerződés keretében megtörtént az újítás átadása a csöveket gyártó vállalat és a beruházó között. Beruházási újítását az alperes 7 és fél millió forint megtakarítás elérésével hasznosította, ennek 8 %-át kérte újítási díjként megítéli. Elő-85
