Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

adása szexint az előállitási költségik csökkenését követően a vállalkozási árak is csökkentek, igy saját munkáltatója az u j it ás hasznos eredményének megáiiapitásakox a csökkentett árakat vette alapul. így kevesebb újítási dijban részesült, mint ami részére járt volna. A megtakaritás az eredeti szeletes ivek ára és a módosított ár közötti különbségként jeleat kezett a beruházónál.

Az alperes - a beruházó vállalat - kérte a kereset elutasítását. Védekezése szerint az újítást nem hasznosította,, csupán olyan terméket vásárolt, amely ujitás alapján készült. Nem volt meg a javaslat viszonylagos újdonsága sem, hiszen már több mint egy évvel a javaslat nála történt benyújtása előtt áttért az ujitás szerint készült csőidonok használatára.

Az első fokú biróság a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy az ujitás alapján készült termék felhasználása esetén az ujitót a felhasználóval szemben dij nem illeti meg azon a cimen. hogy a termék előállítása ujitás alapján történt, csupán akkor, ha maga a termék felhasználása is újításnak minősül. Az alperes az.ujitást nem hasznosította, igy díjfizetésre nem kötelezhető.

Az itelet ellen a felperes fellebbezett, fellebbezésében kiemelte, hogy az alpereshez benyújtott javaslata beruházási ujitás, saját munkáltatójánál az ujitási dijszerződés alapján kifizetett dijazás elenyésző a beruházásból származó népgazdasági haszonhoz képest.

A Fővárosi Biróság a fellebbezést nem találta megalapozottnak. Indokolásában rámutatott a következőkre:

A felperes eredeti ujitási javaslata a csőidomok előállítására vonatkozott, amelyet az iveket gyártó vállalathoz nyújtott be. Ujitása naszncsitásra is került, a szerző ujitási dijban részesült.

66