Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

legyen. Nem volt viszont munkaköri kötelessége olyan megoldás előterjesztése, amely az elfekvő készlet felhasználását lehe­tővé tette. Ezekután azt kellett vizsgálni, hogy az újítás­nak előirt ismérvei megállapithatók-e. A meghallgatott igazságügyi szakértő szakvéleményében rámutatott a következőkre: Az ujitási javaslat műszaki jellegű,.újszerűségét ron­tó vagy kizáró körülmény nem igazolódott be. Az alperes a megoldást hasznosította, az elfekvő készlet 59 %-kt ennek megfelelően használta fel. A hasznosítás megszüntetését elő­idéző technológiai problémák nem állottak okozati összefüg­gésben a javaslat szerinti anyagátalakitással. A javaslat szerint átalakított anyag nem lett balesetveszélyesebb. Meg­állapítható a szakvélemény alapján az is, hogy a nem műszaki képzettségű felperesnek áttételes műszaki ismereteit rend­szerezni, e tárgyban esetleg szakemberekkel konzultálni, is­mereteit az adott helyzetben adaptálni kellett. A javaslat ezért a szakvélemény megállapításai szerint újítás, amely az átlagot kis mértékben haladja meg. A megoldás hasznos eredménnyel járt, ez azonban a. szakértő szerint könyvszakértői utón nem állapítható meg. A dij megállapításánál a Fővárosi Bíróság tájékoztató adat­ként vette figyelembe a szakértő által megállapított 90 - 110 000 forintra becsülhető hasznos eredményt. Ennek figye­lembevételével az összes körülmény gondos mérlegelése alap­ján, az ujitási dijat 5000 forintban találta megállapítható­nak /Fővárosi Bíróság, 56. Ff. 26 259/1979 május 29-i Ítéle­te/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom