Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

Is serkentse az eredményesebb gazdálkodásra való törekvést, ezért ennek feltételeit az "ujitás átadása” címszó alatt a E 9. §-ában külön is szabályozza.

1.05 A hasznos eredmény /В 2. §-a А/ bekezdés/

Az njitó éppen azért u jitó, mert olyan hasznos megoldást. javasol, ami a gazdálkodó szervezetnél eddig ismeretlen volt. A javaslat hasznosítása azonban hátránnyal is jár, megzavarja a gazdálkodás rendjét, A gazdálkodó szervezetnek mérlegelnie kell, hogy az ujitás bevezetése az adott körülmények között valóban célszerü-e. Hasznos eredménynek minősül minden olyan hatás, amely valamely módon előnyös a gazdálkodó szervezet számára, akér mérhető pénzben, akár nem. Ezért az újításból eredő haszon és a vállalati nyereség közgazdasági fogalma közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert egy ujitás teljes jelentősége könyvelési módszerekkel nem mérhető. Arról, hogy a javaslat hasznos eredménnyel jár-e, mindig a hasznosítást megelőzően kell a gazdasági szervezetnek döntenie, elkerülhetetlen ezért az előnyödnek és a hátrányoknak a körültekintő mérlegelése alapján történő ésszerű kockázatvállalás.

1.06 A jogszabályba ütközés tilalma

Ez az előírás nemcsak a jogász számára kézenfekvő, de minden állampolgár részére is az kell hogy legyen. Nem uj fogalmi ismérv az újítói jog területén, hiszen jogszabályba ütköző megoldások eddig sem voltak hasznosíthatók és jogvédelemben nem részesültek. Célszerűnek látszott azonban az utalás, hiszen egyéb iparjogvédelmi jogszabályaink a találmányok, védjegyek vonatkozásában - a nemzetközi egyezményekkel összhangban - már tartalmaznak ilyen előírást. Az előző jogszabály ilyen értelemben csupán a minőségrontás tilalmára utalt. A hasznosítás módjának jogszabályba ütköző volta ennél szélesebb körű, ideértendő például a tisztességtelen hasznot kikötő átadási szerződés esete is, valamint minden

11