Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

olyan megállapodás, amely a Ptk. előírásai szerint semmis vagy megtámadható. Srről részletesebben.majd az újításokkal kapcsolatos szerződések kapcsán szólunk.

Jogszabályba ütközik az újítási javaslat, ha nem veszi figyelembe a kötelező hatósági előírásokat, pl. a környezetvédelem, építési korlátozások, az AB30, a szakmai óvórendszabályok stb. rendelkezéseit.

Kern ütközik azonban jogszabályba a jogszabály módosítására tett kidolgozott javaslat - amely a megoldást a szükséges mértékig tartalmazza. Ilyen például az elavult norma, leltározási előírások, készletnyilvántartás, selejtezési utasítás, stb. megváltoztatására tett javaslat.

Bővebb magyarázatra szorul а В 2. §-a /3/ bekezdése, amely példákat hoz fel arra, milyen megoldások nem minősülnek műszaki illetve szervezési jellegűnek. A jogalkotás gyakorlata szerint a '’különösen” határozó szó arra utal, hogy az ezt követő felsorolás nem taxativ, csak példálózó. Adott körülmények között kivételesen az ilyen fajta megoldások is újításnak minősülhetnek. Tipikus kivételként említhetjük például az un. anyaghelyettesítésre, az elfekvő vagy selejtezett készletek beszerzésére és felhasználására tett javaslatokat.

Annak a felismerése például, hogy az importból" beszerezhetetlea kazáncsövek pótolhatók hazai kereskedelmi forgalomban lévő csövekkel, adott esetben az átlagot meghaladó műszaki színvonalú újításnak minősült. Ugyanígy újításnak minősítette a bíróság az újítónak gyári prospektusban hirdetett bevonólakk megvásárlására tett javaslatát, miután az ujitó kísérletezései során megállapította, hogy az nem csak a korrózió, hanem a mechanikus sérülés ellen is véd, igy a megmunkálás utáni többletköltséget okozó polirozás művelete elhagyható.

Bem minősül műszaki jellegűnek azonban a kereskedelmi

12