Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
beavatkozó által végzett gépgyártás során valósul meg. A megoldást nem az alperes, hanem a beavatkozó vállalat hasznosítja. Az első fokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Kifejtette, hogy a gépalkatrész gyártása következtében az alperes Jelentős vállalati haszonhoz Jutott, a Javaslat viszonylag uj, hiszen ilyen alkatrészt azelőtt nem gyártott. A Legfelsőbb Bíróság a felperes fellebbezését alaptalannak találta. ítéletének indokolásában rámutatott a következőkre: A 2 értelmében - egyéb feltételek mellett - újításnak valóban csak az olyan megoldást lehet tekinteni, amelynek, a hasznosítása a vállalat részére hasznos eredménnyel Jár. Ezért helyesen vizsgálta az első fokú bíróság azt a kérdést, hogy az alperes hasznositotta-э a felperes megoldását. A hasznosítás az újítás tárgyát képező megoldás felhasználása a vállalat termelési, gazdálkodási tevékenysége körében. A felperes által kidolgozott megoldás tárgya a munkáltatója által gyártott célgép korszerűsítése volt. Ezt a megoldást tehát a beavatkozó használja fel az általa végzett gépgyártás során, tehát a megoldást a beavatkozó hasznosítja. Nincs Jelentősége annak, hogy a gép egyes alkatrészeit az alperesnél rendeli meg a beavatkozó által rendelkezésre bocsátott rajzok alapján. Azáltal sem válik az alperes hasznosítóvá, hogy a rajzok és célszerszémok alapján magát az uj gépalkatrészt is összeszereli. Ezt a munkát az alperes ugyanis a beavatkozó részére a beavatkozó érdekében és utasítása alapján végzi. A megoldás felhasználása felett a beavatkozó rendelkezik, tehát a hasznosító a beavatkozó. A beavatkozó egyedüli rendelkezési jogosultságát különösen igazolja az a tény, hogy a rajzokon a beavatkozó külön megjelölte a megoldásra és felhasználásra vonatkozó kizárólagos jogát. Tekintettel arra, hogy az alperes nem hasznosító, nincs jelentősége annak, hogy az alkatrészek megrendelése az alperesnél milyen hasznot eredményez. Az a haszon ugyanis nem a felperes által kidolgozott megoldás hasznosításának, 120
