Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

hanem az alperes vállalkozásának az eredménye. Az alperes szánára közömbös, hogy az általa gyártott alkatrészeket milyen célra használják fel, ezzel a megrendelő milyen feladatot kíván megoldani és a feladat megoldása folytán milyen ered­ményt ér el. A Legfelsőbb Biróság ezért a megyei .bíróság íté­letét helyben hagyta. /Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 21 409/1'977/4 ss., 197S. január 30-i ítélete/. 19. Az újítási javaslatban szereplő megoldást csak olyan mértékig keli kidolgozni, hogy azt szakember elbírálhassa A felperes javaslata munkavédelmi jellegű. A vasútépí­tésben használatos siamező-szállitó szerelvényeken balesetet okozott a vontatókötél kivetődése. Ennek a megakadályozására javasolt az újító megfelelő szerkezetet. Az alperes a javaslatot elutasította, de saját terve­zőinek az igénybevételével kidolgozott egy megoldást és azt be is vezette. A felperes keresetében kérte annak megállapítását, nogy az alperes az újítási javaslat elutasítása ellenére az álta­la javasolt megoldást valósította meg, ezért őt a díjazás megilleti. A vasúti újítási szabályzat értelmében munkavé­delmi ujitás esetében a minimális dijkulcs 600 forint. Tekin­tettel arra, hogy a berendezés 25 szerelvényen lett felsze­relve, 25 X 800 forint, összesen 20 000 forint újítási dij megítélését kérte. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az általa tervezett és megvalósított megoldás nem azo­nos az újítással, ezért felperesnek újítási dij nem jár. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom