Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
16 I7en ninősül hasznosításnak, ha a javaslatban 52erep!6 alketiérseket a géngyár megrendelése alap.ján másik vállalat készíti el A felperes munkáltatója célgépeket gyárt, amelyeket a felhasználó üzemek felé értékesít. Az egyik gép műszaki tökéletesítése a felperes konrtrukciós módosítása alepján egy kiegészítő alkatrész beépítésével vált lehetségessé. Az uj műszaki megoldást a felperes újítási javaslat formájában is előterjesztette, munkáltatója azonban elutasította. A vállalat a felperes által tervezett gépalkatrész műszaki terveit egy külső vállalatnak adta ki azzal, hogy az alkatrészeket csak a megrendelő részére gyárthatja és miután a konstrukció a megrendelő szellemi tulajdona, azt más részére hozzáférhetővé nem teheti. A megrendelő az alkatrész gyárfásához néhány célszerszámot is a másik vállalat rendelkezésére bocsátott, a szerszámokat is a felperes irányítása mellett alakították ki. Az alkatrészgyártás megindulása után a felperes most más a gyér tó vállalatnál terjesztett elő újítási javaslatét, amely azonban azzal lett elutasítva, hogy a vállalat azt rém hasznosítja, hiszen megrendelésre, kizárólag a másik vállelat részére gyártja az átadott tervek szerint. A felperes ezután a bíróságtól kérte az alkatrészt gyártó vállalatot J>QO OOO forintot meghaladó újítási dij fizetésére kötelezni. 3bbe a perbe a felperes munkáltatója is az alperes mellett beavatkozott. A negyei bíróság a keresetet elutasította. Az indokolás szerint a gépalkatrész kialakításának célja a beavatkozó éltal gyártott gép korszerűsítése volt, ezért az ujitás velőjében a 119
