Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
14 A viszonylagos újdonság; kérdése« tervbevétel A megoldás akkor viszonylag uj, ha benyújtása előtt azzal azonos megoldást a vállalat még nem hasznosított. Több alkalommal merült fel a gyakorlatban az a probléma, hogy a vállalat elfogadott és hasznosított egy újítást, amit díjazott is, utóbb azonban kiderült, hogy az a megoldás évekkel ezelőtt a.vállalatnál már Ismert volt, csak időközben feledésbe merült. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1931 decemberben elvi jelentőségű döntést tett közzé /Birósági Határozatok 12. szám, 497 jogeset/, amely kimondja, hogy nem zárja ki a viszonylagos u.idanságot az egészben vagy részben azonos megoldás korábbi hasznosítása, ha a vállalat a hasznosítást évekkel korábban megszüntette és.felújítását a megoldás újbóli hasznosítását nem Is tervezte. Ez a döntés az alábbi jogeset kapcsán született: A felperes ujitó olajipari dolgozó volt. Nehézséget okozott a vállalatnál a közös gyűjtővezetékre.dolgozó olajkutaknál az egyes kutak hozamának pontos mérése. Amennyiben ugyanis a kutnál zárták el a vezetéket a visszaáramló olaj és gáz meghamisította a méréseredményt és a többi közös vezetékre kötött kutnál is a folyadék és gázoszlop nyomása termeléscsökkenést okozhatott. Külön visszacsapó szelep alkalmazása helyett ezért az általa megtervezett házilag elkészíthető, a vezetékszakaszba beépíthető un. visszacsapópeiem alkalmazását javasolta golyós vagy tányéros szeleppel. A vállalat a javaslatot elfogadta, megvalósította, 1970 októberében hasznosítási szerződést is kötött a felperessel és részére újítási dijat fizetett. Négy helyen lett beépítve az újítás szerinti megoldás, azok kb. négy évig üzemeltek, a vállalat azonban nem újította fel őket, és más helyre sem tervezték a műszaki megoldásnak a beépítését. 108
