Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén

pontatlan, - annál is inkább, sert a tersében (csomagoláson) védjegy egyáltalán nem szerepel.

összegezve tehát: bár örvendetes, ha a "kitűnő", átlagon felüli minőségi árura a termelő vállalatok csomagolásaik on felhívják a figyelmet, nem helyes, ha jogilag nem létező, nem szabatos feliratot alkalmazna* ennek érdekében. Mivel pedig a "márkacikk", mint jogszabállyal megalapozott fogalom, ma már nem létező, alkalmazása helytelen az átlagon felüli, illetve sajátos minőség jelzésere is.

A védjegy és a minőség viszonyának elemzését azzal kell kezdenünk, hogy megvizsgáljuk, hozzátartozik-e a védjegy funkciójához a minőség kifejezése, azaz "szavatol-e” a védjegy meghatározott minősége-:, minőségi szintez, Az évszázad első felének védjeggyel foglalkozó magyar irodalmában hiába keresünk erre vonazkozó állásfoglalást vagy utalást. A védjegy garanoia-funsoicját tekintve világszerte nincs egységes felfog“ g 3 #

Ha feltesszük a kérdést, feladata-e a védjegynek, hogy az áru minőségi szinvonalát szavatolja, azonnal felmerül az a kérdés is, milyen legyen ez a "szinv опа!"? Kincs ugyanis csszenasonlitásul szolgáló objektiv alap, hiszen a védjegyoltalom megszerzésénél nincs minőségre vonatkozó kikötés, jellemzők (paraméterek) rögzítésére nem kerül sor. Az áruforgalomban gapnazó, különböző tulajdonságokkal rendelkező, különböző minőségű árukat látják el védjegyekkel. Maga az a tény, nogy az árun védjegy van, önmagában nem jelent szükségszerűen különleges minőséget, a vevők a különböző minőségű és különböző védjegyekkel ellátott áruk között tehát saját igényeik, Ízlésük, anyagi lehetőségeik stb. alapján választhatnak. A v ed jegy j og szabály эк csak azt követelik meg, hogy a védjegyol-4500

_“0“£Ё iiít'z í érőm

г dáse