Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Árujelzők
védjegyoltalmat igénylő a megjelölést már huzamosan alkalmazta az áruforgalomban, olyan módon és mértékben, amelynek következtében azt az érdekelt forgalmi körök, országon belül, mint a cég megkülönböztető jelzését megismerték. Ha ilyen mérvű ismertség áll fenn, az oltalom engedélyezésének nincs akadálya, hiszen a megkülönböztető erőt, jelleget a védjegy megszerezte. A védjegyoltalomból kizárt megjelölések Amennyiben megállapitható, hogy a megjelölés megkülönböztetésre alkalmas, további vizsgálatnak kell még alávetni abból a szempontból, hogy az nem esik-e a védjegy jogszabályok tiltó rendelkezése alá, nem minősül-e oltalomból kizártnak. A nem oltalmazható megjelölések köre két csoportra osztható: egyik csoportba olyan, különböző okokból alkalmatlan megjelölések tartoznak, amelyek a tervezett árujegyzéktől függetlenül - vagyis tekintet nélkül arra, hogy milyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban kivánják azokat alkalmazni - nem minősithetők védjegyeknek. Ilyenek a megtévesztésre alkalmas, a jogszabályba vagy erkölcsi szabályba ütköző, a személyhez fűződő jogot sértő, vagy a közismert védjegyekkel összetéveszthető megjelölések. A másik csoport, amely ugyancsak kizárt az oltalomból, már nemcsak a megjelölések vizsgálatát igényli, hanem azoknak az áruknak a vizsgálatát is, amelyeket a bejelentés árujegyzéke feltüntet. Ide tartoznak a hivatalos jelzésekkel, továbbá a más javára korábban lajstromozott védjegyekkel, illetve a másnak korábban használt megjelölésével összetéveszthető jelzések, valamint a szabadalmazott növény- és állatfajták nevei. A mestévesztésre alkalmas megjelölések Egy adott megjelölés különböző okokból lehet megtévesztő, a vásárlók, illetve a szolgáltatást igénybe vevők számára félrevezető, pl. az áru minősége, mennyisége, jellemzői, A580 12
