Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Árujelzők

Indokolatlan, méltánytalan lenne hasonlóképpen az áru előállítási helyének, idejének védjegyoltalomban való részesítése. Különösen az gyakori, hogy a termék előállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának helyét jelentik be - minden egyéb, megfelelő kiegészítő elem nélkül - védjegyoltalomra. A Találmányi Hivatal ezzel kapcsolatban nem fogadja el azt a magyarázatot, amely szerint az adott földrajzi helyen - pl. városban - csupán a bejelentő folytat a bejelentésben feltüntetett tevékenységet. A gazdasági fejlődés következtében, akár ipari, akár mezőgazdasági vagy szolgáltató vállalatról van szó, további termelő, értékesítő, stb. vállalatok létesülhetnek. Több ilyen vállalat esetében pedig a székhely (telephely) önmagában nem különböztetheti meg az adott helyen működő vállalat áruját, vagy kizárná a többi vállalatot telephelye feltüntetésének lehetőségétől.

A kizérólae_méssalhangzókbólt számból, számokbólt vag£ egyszerű mértani ébráb ól_ kiaLakit о 11 _ше illések

A megkülönböztető képességre vonatkozó követelmény meghatározásánál természetszerűleg fontos szerepe van a joggyakorlatnak. így általában nem minősülnek oltalomra alkalmasnak az olyan megjelölések, amelyek kizárólag számból, számokból, kiejthető szót nem képező betűkből (vagyis csak mássalhangzókból) állóak, vagy csupán egyszerű mértani ábráknak tekinthetők. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű kialakítások nem tölthetnek be védjegy funkciót, azoknak a vevők emlékezetébe való rögződésére kevés az esély. Bizonyos helyzetekben, mint pl. számnál, amelynek alkalmazására szükség lehet, vagy olyan mértani alaknál, amelynek dekorativ célból való alkalmazása szokásos, kedvelt (pl. kör) csomagolásokon és egyéb diszitések során, a "kisajátítás" a védjegyoltalom segítségével helytelen volna és zavart is okozhatna. Mégis, adódhatnak olyen helyzetek, amikor az oltalom megtagadása nem lenne megalapozott, nevezetesen, ha a

4580

11