Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Árujelzők
don összetett, hogy nem a megkülönböztetésre alkalmatlan elem a domináló). Nem ritka eset a joggyakorlatban az sem, hDgy a védjeggyel ellátni kivánt termék (pl. cipő, öngyújtó) ábrázolására igényelnek védjegyoltalmat. A törvény az ilyen megjelölést is kifejezetten kizárja az oltalomból, mint megkülönböztetésre alkalmatlant. A tapasztalat azt is mutatja, hogy néha a bejelentő ilyen módon valójában az általa "formatervezett” kivitelt kivánja iparjogvédelmi oltalomban részesíteni, nevezetesen a rövidebb oltalmi időtartamot jelentő ipari mintaoltalom helyett védjegy oltalomban. A_fcizá~rólag^fajtája^ minőségét, mennyiségé^ jellemzőit ^rendeltetését, értékétt származási_helyét vagy előállitási_idejét feltüntető megjelölések A tartalmuk következtében megkülönböztetésre alkalmatlan, egyéb, a védjegy funkciójának betöltésére alkalmatlan elemmel nem rendelkező megjelölésekre is irányadók az előzőekben mondottak. Az áru fajtáját, minőségét, jellemzőit, rendeltetését, származási helyét, idejét és hasonló jellegű adatokat fel lehet tüntetni a védjegyoltalomra bejelenteni kivánt megjelölésben, erre a gyakorlat számos példát is nyújt. (Pl. az alkoholos, vagy alkoholmentes italok cimkéjén.) Önmagukban azonban ezeknek az adatoknak a védjegyoltalomban való részesítése nem lehetséges, egyrészt mert méltánytalanságot okozna a hasonló tevékenységet folytató versenytársak szempontjából, másrészt, mert a vevők számára sem tölthetné be az ilyen védjegy a valóságos védjegy funkcióit. Az e csoportba sorolható megjelölések oltalomképességét általában kizárják az egyes országok védjegy jogszabályai. E megjelölésekre is vonatkoznak az előző pontban foglaltak, amikoris az idegen nyelven való alkalmazásról, illetve a kisebb módositásukkal kialakitott megjelölésekről volt szó. 4580 10
