Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Versenyjog
Munkaerő_csábitásvevőkör elhóditása Érdekes eset a vevőkör elhóditása a versenytárstól, mint az utánzás távolabbi származéka, ha nem is tartozik a leggyakoribb esetek közé. Egy szolgáltatásokkal foglalkozó szövetkezet olyan tartalmú körlevelet bocsátott ki várható megrendelői részére, melyben azt a téves benyomást keltette, hogy bizonyos végrehajtott fúzió miatt a versenytárs szövetkezethez már nem lehet újabb megrendeléseket feladni. A biróság a konkrét jogvitában elvi vonatkozásban megállapította, hogy a szolgáltató vállalatok közötti versengés egészséges és csak javíthatja a szolgáltatás és a termékek minőségét, de nem vezethet tisztességtelen versenyhez. Nem engedhető meg, hogy egy vállalat a másik versenytársnak erkölcsi, vagy anyagi hátrányt okozzon, más üzletfeleinek névsorát, telefonszámát saját üzleti körének bővítésére használja fel. Ezzel az esettel kapcsolatban felmerült a munkaerő csábításnak tisztességtelen verseny cselekményként való elbírálása is. A birósag megítélése szerint a különleges szaktudással rendelkező szakemberek átvétele a versenytárs vállalathoz kedvezőbb anyagi feltételek mellett még nem tisztességtelen versenycselekmény, hiszen a kedvezőbb munkafeltételek megszerzése a dolgozók egyéni érdekével is megegyezik és munkajogi szempontból sem tilalmazott. Ha azonban ehhez még egyéb lényeges cél és eredmény is járul, ez már tisztességtelen verseny tárgyát képezheti. Ha a munkaerő csábítás bizonyos jogtalan eredmények elérésével párosul, ha maguk a dolgozók adják át a teljes vevőkört a konkurrens vállalatnak, vagy ami gyakoribb lehet, szaktudásuk révén ugyanazon termelő tevékenység elvégzését teszik lehetővé, ugyanazon gyártási eljárással, szakmai fogásokkal (know-how), amelyeket a versenytárs vállalat hosszas üzemi kísérletek után, jelentős anyagi és időbeni ráfordítással dolgozott ki, ez már kimeriti a tisztességtelen verseny fogalmát. (PKKB 21. P.95498/69* sz.) 4580 119
