Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
A vállalatközi sikDn (szakosítás, kooperáció, közös szervek stb.) formájában folyó együttműködés mellett hosszabb időszakra nyúlik vissza az államközi sikon szerveződő együttműködés is. Már az ötvenes évek közepétől megkezdődik az ágazati állandó bizottságok keretében a tudományos-műszaki együtt működés szervezése a találmányi kérdésekre kiterjedően is. 195o-ban pedig a KGST VB ajánlásai alapján a KGST-tag ország ok a találmányi -és az iparjogvédelmi együttműködés fejlesztése és gyakorlati bonyolítása érdekében 4 munkacsoportot és ahhoz kapcsolódó titkárságot hoztak létre. Ez az együttműködési forma alakult át 1971-ben a KGST-tagőrszágok találmányi hivatalai vezetőinek Értekezletévé és épült be a KGST szervezeti rendszer ébe. A KGST szervezeti felépítése a következő: a/ Alapvető képviseleti szervek (a Tanács ülésszaka és Végrehajtó Bizottsága), b/ Ágazati jellegű képviseleti szervek (együttműködési bizottságok, állandó bizottságok, hivatalvezetők értekezletei) с/ Szakosított szervek (pl. Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ) d/ KGST Titkárság. Az Értekezlet működésében a KGST általános működési elvei érvényesülnek. Az Értekezlet határozatainak legfontosabb sajátossága, hogy azok csak belső szervezeti-eljárási kérdésekben tartalmazhatnak kötelező döntést, a találmányi együttműködés kérdéseiben azonban csak kivánalom jellegű javaslatokat fogadhatnak el. Az egyes országokat kötelező jogi aktus létrehozataléhoz a megfelelő felettes szerv (pl. a KGST Végrehajtó Bizottsága) ajánlása, illetve a kormányok felhatalmazása alapján kötött nemzetközi szerződés szükséges. A KGST VB 1974. októberi, 69. ülésén elfogadott dokumentum, amely "A KGST-tagDrszágok találmányi és szabadalmi téren folytatott együttműködésének irányelvei és feladatai" cimet viseli, a találmányi együttműködés fő irányát jelöli meg: 1327 50
