Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)

II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek

а/ a jDgi alapok fejlesztése, b/ a találmány vizsgálat tökéletesítése, с/ a szabadalmi dokumentáció és információ tovább­fej lesztcse, d/ együttműködés a találmánygazdasági, tervezési és irányitási ügyek továbbfejlesztésében, e/ segitségny ujt ás Kuba és Mongólia találmányi hiva­talainak, f/ együttműködés az iparjogvédelmi káder képzésben, g/ együttműködés a nemzetközi iparjogvédelmi ügyek­ben. Az Értekezlet keretében folyó együttműködés tehát ki­terjed az iparjogvédelmi ügyek egész rendszerére, annak leg­alapvetőbb elemeire. Az együttműködés fejlesztésében kiemel­kedő jelentősége van a jogi alapok fejlesztésének, mivel az együttműködés olyan uj szervezeti és jogi paraméterek között folyik (pl. közös szervezetek, közös találmányok), amelyekre a nemzeti törvényhozások nem nyújtanak szabályozást. 2* A KGST tagországok kormányainak képvisalői 1973. április 12-én Írták alá a "Megállapodást a gazdasági és tucTcT-’' mányos-müszaki együttműködés során a találmányok, ipari, hasz­nálati minták és védjegyek jogi oltalmáról", amely 1975. ele­jén valamennyi KGST tagországban hatályba lépett. A Megálla­podást Magyarországon az 1975. évi 8. sz. tvr. hirdette ki. A Megállapodás hatálya kiterjed azokra a találmányok­ra, ipari és használati mintákra, amelyeket a Megállapodásban résztvevő országok állampolgárai ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének megvalósítása során hoz­tak létre nemzetközi szervezetekben, tudomanyos-müszaki kooperáció, vagy tudományos-műszaki koordináció keretében, valamint gyártásszakősit ás és kooperáció során ill. a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés más formáiban. 1327 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom