Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)

II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek

Pl. Kanada, Törökország, Sri Lanka a Stockholmi Szövegnek csupán az adminisztrativ rendelkezéseit ratifikálta.'

Az Egyezmény fő rendelkézéseit jogi szempontból három csoportba lehet sorolni.

1/ Az Egyezmény tartalmaz egyes nemzetközi közjogi vonatkozású rendelkezéseket, amelyek a tagországok jogait és kötelességeit, valamint az Egyezmény alapján létrejött Unió szervezeti felépítését, adminisztratív rendelkezéseit határozzák meg.

Ide sorolható pl, a 12. cikk (amely Bzerint az Unió mindegyik országa kötelezi magét arra, hogy külön iparjogvédelmi hatóságot szervez) vagy a 13» cikk (amely a Közgyűlés működését szabályozza).

2/ Az Egyezménynek vannak olyan rendelkezései, amelyek megengedik vagy előirjék, hogy a tagállamok törvényhozása valamely kérdést hogyan szabályozhat az iparjogvédelem terén.

Pl. az 5 A /2/ dikk megengedi, hogy az Unió országai kényszerengedély adásét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket hozzanak avégett, hogy elejét vegyék a szabadalom adta kizárólagosBégi jog gyakorláséból folyó esetleges visszaéléseknek.

A 10.bis /1/ cikk szerint viszont az Unió országai kötelesek az Unió hatálya alá tartozók számárfa a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani.

3/ Az Egyezmény egyes rendelkezései az Unió hatálya alá tartozó magánszemélyeket és gazdálkodó szervezeteket érintik abban a formában, hogy meghatározott kérdésekben valamely ország nemzeti törvényhozáséra utalnak (pl. a 2.cikk az egyenlő elbánás;

1327

27