Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
L) Találmányi dij
A munkáltató a szolgálati találmányt már a szabadalmi bejelentés előtt alkalmazta. A feltalálók erre az időszakra is követeltek feltalálói dijat, az általuk felvett újítási dijon felül. A felperesek a találmányt munkaviszonyból folyó kötelezettségük körében alkották. A munkájuk után járó munkabéren és egyéb szolgálati viszonnyal kapcsolatos juttatáson (prémium, nyereségrészesedés) felül külön taLálmányi díjra csak az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján lehet igényük. A 45/1969/211.29 Korm. számú rendelet 5*§_a- /2/ bekezdésének a rendelkezése értelmében érvényes szabadalommal védett találmány után az oltalmi időre jár a feltaláló részére találmányi dij. Az iratok szerint a szabadalmi oltalom kezdő időpontja a szabadalmi bejelentés napja. Törvényt sértett ezért az első fokú bíróság, amikor ezt megelőző időre is találmányi dijat állapított meg. (Legfelsőbb Bíróság Pf IV 20 154/1978/4) 64. Jövőben esedékes találmányi dij megállapításának nincs helye. A találmányi dij iránti perben az első fokú biróság Ítéletében azt is megállapította, hogy a feltaláló felpereseket a szabadalmas alperessel szemben szolgálati találmányuk értékesítése után milyen %-os dijkulcs alkalmazásával és milyen vállalati nyereség figyelembevételével illeti meg találmányi dij. Az első fokú biróság Ítélete téves. Jövőben esedékes találmányi dij "megállapításának" nincs helye, mert a megállapításra irányuló kereseti kérelemnek a Pp 123. §-ában szabályozott feltételei hiányoznak. Az ilyen megállapítás téves eredményre is vezetne (pl. akkor, ha a jogalap valamilyen ok folytán megszűnik, vagy olyan lényeges változások történnek, amelyek kihatnak a találmányi dij jövőbeli mértékére). A találmányi dij a Pp 122.§-ának a /2/ bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából időszakos szolgáltatásnak 86 4689
