Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
L) Találmányi dij
sem tekinthető. A vállalati hasznos eredméc^ .szege ugyanis objektiv adottság, annak mindenkori összegért cekintettel kell a találmányi dij összegét megállapitani olyan mértékben, hogy arányban álljon a szellemi alkotással. (Legfelsőbb Bíróság Pf 17 20 A találmányi dij alapja és a fedési hányad 65. A találmányi dij alapjának a meghatározásánál a több találmány együttes alkalmazásával elért eredményt meg kell osztani az egyes találmányok között közrehatásuk arányában. Az alperes által gyártott gombfelvarrógépre vonatkozó szolgálati találmány kialakításánál egy korábbi találmányt is felhasználtak. Az alperes — a felek közötti megállapodás alapján — a hasznos eredmény után mindkét találmány feltalálói részére fizetett találmányi dijat. A korábbi — egyébként önállóan nem hasznosított — de az újabb találmány kialakításánál felhasznált találmány egyik feltalálója külön dijigénynyel lépett fel. Az általa indított per eredménytelen volt. A felek között kötött szerződés mindkét találmány előzményét jelentő alapgép és mindkét találmány felhasználásával kialakított uj gép nyeresége közötti különbözetet tekintette a díjszámítás alapjának. Ebben a különbözeiben mindkét felhasznált megoldás hasznos eredménye benne van. A szerződéskötésben részt vett feltalálók tehát ezzel mindkét megoldás hasznos eredménye után díjazásban részesültek. A feltalálók csak abból a haszonból részesülhetnek, amely közvetlenül és kifejezetten az általuk alkotott találmány ellenértéke. Több találmány felhasználása esetén a hasznos eredményt meg kell osztani az egyes találmányok között. Ezért amennyiben a felek közötti szerződés csupán az utóbbi találmány díjazására vonatkozott volna, akkor díjalapként csak a vállalati haszon arányos részét lehetett volna figyelembe venni. Abból tehát, hogy az uj gép gyártásával elért 4689 87
