Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
K) A szabadalom hasznosítása
ni. Ez a 4/1959/2II.28/OMFB-IIJ szánni rendelet (Szt V 4.§ának a /2/ bekezdése szerint) csak bírósági Ítéletben történhet . Egyébként a Ptk 200.§-ának a /2/ bekezdése értelnében ez a szerződési rendelkezés a Ptk 234.§-ának az /1/ bekezdésére tekintettel érvénytelen, tehát alkalmazni kell az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Az érvénytelen megállapodás alapja a felperes hozzájárulása volt a találmány megalkotásához, amelynek a fejében ellenérték kikötésének helye van. Csupán a találmány szerzőségének az elismerésére nincs lehetőség, mert a szerződés alapja a találmány megalkotásában és nem megvalósításában való részvétel. Pelperest azonban megilleti az általa végzett tevékenységgel és annak eredményével, illetve jelentőségével arányos összegű díjazás. A találmány megvalósításának, és az igy elért gazdasági eredmény létrejöttének elengedhetetlen feltétele volt a felperes műszaki ismeretein és tapasztalatain alapuló alkotó jellegű fejlesztő tevékenység. Ezért a felperes jogosan követelheti, hogy a munkájának az eredményét felhasználó szabadalmas részeltesse őt az általa elért vagyoni eredményben (Ptk 85.§ /4/ bek. 87.§ /2/ bek.). Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes alkotó munkájának a jelentőségével, eredményével, a hasznos eredmény kialakításában való közreműködésével arányban álló dijat állapított meg. (ei££bb_Biróság_Pf_IV_20_^72^12Z8/4) Hasznosítási dij szerződéskötés nélkül 57* Aki más szabadalmát — bitorlás esetén kivül — szerződéskötés nélkül hasznosítja, köteles olyan összegű hasznositási dijat fizetni, amelyet hasznositási szerződésben ki lehetett volna kötni. — A hasznosítási dij és a találmányi dij elhatárolása. 4689 73
