Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
K) A szabadalom hasznosítása
meg. Egyáltalán nem alkalmaz pl. fázisbontást vagy tőzegelést sem a felperesi megoldás szerint, sem egyéb módon. (Legfelsőbb Bíróság Pf_IY_20_1_73/19Zá/£) A hasznosítási_szerződés létrejötte 53* A szabadalom basznositási szerződés akkor jön létre, ba a felek megállapodása a szerződés öszszes lényeges feltételére kitérnéd. A megállapodás levélváltás at,ián is me gt őrt énbet. A basznositási dij a szerződés lényeges feltétele. A felperes eredetileg dijkikötés nélkül, de engedély alapján hasznosította a felperes "Lángvágópisztoly" cimü szabadalmát, és az általa egyoldalúan megállapított hasznositási dijat fizette ki a szabadalmasnak. A szabadalmas kifogásolta a hasznosító által egyoldalúan megállapított dijöszszeget, majd kifogásának eredménytelensége után közölte a hasznosítóval, hogy további lángvágó pisztoly gyártását nem engedélyezi. A felperes eredménytelenül kérte keresetében a bíróságtól annak a megállapitását, hogy a felek között érvényes basznositási szerződés jött létre. Az Szt 20.§-ának a /2/ bekezdése értelmében a hasznositási szerződésre is alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit. A Ptk 216.§-ának /1/ bekezdése szerint a szerződést akár szóban, akár Írásban meg lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Ez a rendelkezés — eltérő szabályozás hiányában — a hasznositási szerződésekre is irányadó. Ezért — elvileg — a felek közötti levelezés tartalma alapján lehetőség volna a hasznositási szerződés létrejöttét megállapítani. A Ptk 207»§-ának /2/ bekezdése értelmében azonban a szerződés létrejöttéhez szükséges a feleknek minden lényeges kérdésben való megállapodása. Az Szt 17'. §ának /1/ bekezdésére tekintettel a hasznositási dij megállapítása a hasznositási szerződés lényeges feltétele. Az iraL 559 59
