Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
K) A szabadalom hasznosítása
badalom hasznosítását engedélyezték vagy a szabadalmat átruházták volna. Ilyen megállapodás hiányában szabadalom hasznosítás cimén a II. rendű alperessel szemben támasztott keresetnek ugyancsak nincs jogalapja. (L®E£®LsÜbb_Bir6ság_Pf_IV_21_282/197^/3) 52. A szabadalom hasznosítását csak akkor lehet megállapítani, ha az alkalmazott megoldás valamelyik igénypont összes jellemzöjét kielégíti. Az alperes sertéstelepet létesített, és elhatározta, hogy fel fogja használni a felpereseknek az állattenyésztő telepi trágyalé hasznosítására vonatkozó szabadalmát. Szerződés a felek között nem jött létre. A szabadalomnak megfelelő a trágya és trágyalé hasznosítására alkalmas berendezés nem jött létre. Az alperes által kialakított berendezés egyes elemei hasonlóak a felperesi szabadalom egyes igényponti jellemzőihez. A biróság a szabadalom által védett megoldás hasznosítását nem látta megállapíthatónak. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg (Szt 13.§). A védett megoldás elengedhetetlenül szükséges összes jellemző ismérvét a főigénypont tartalmazza. A szabadalom tárgyát csak olyan megoldás valósítja meg, amely az igénypont összes jellemzőit kielégíti, rendelkezik mindazokkal az ismérvekkel, amelyeket az igénypont meghatároz. Az alperes használatában lévő berendezés, illetve az alperes által alkalmazott eljárás nem felel meg az igénypont szerinti jellemzőknek. Az alperes tehát nem hasznosítja a felperesek találmányát, nem köteles hasznositási dijat fizetni. Csak az egyes igénypontok összes jellemzői együttesen alkotják a találmányt. Az egyes jellemzők külön-külön nem is volnának alkalmasak szabadalmi oltalomra. így pl. a gyűjtőmedence, az ülepitömedence vagy a zagyszivattyu alkalmazása ismert, önmagában nem lehet szabadalom tárgya. Egyébként az alperes nem csupán a védett megoldást nem alkalmazta, még annak a célkitűzéseit sem valósitotta 68 4589
