Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Fények a sötétség századaiban

festő fiaival.” A szoborcsoportban Miskolczy szerint László, István és Imre szobrai voltak.

A szobrokat П. Rudolf 1598-ban Prágába akarta vitetni, de Mátyás főherceg, akit a végrehajtással megbízott, jelentette, hogy a magyarok ragaszkodnak a szobrokhoz, mert azt hiszik, amíg helyükön állanak, a török nem foglalja el Váradot. így azután maradtak, valószínűleg 1660-ig, amikor a török mégiscsak elfoglalta Váradot s a szobrokat minden valószínűség szerint beolvasztották, ágyút öntöttek belőlük. 1692-ben a magyarok visszafoglalták Váradot, de a szobrok ekkorra már eltűntek.

A világhírű prágai Szent György szobrot a Kolozsvári testvérek 1373-ban öntötték; jelenleg a Hradzsinban a Szent Vitus templom mellett látható. Másolata a budapesti Halászbástya lépcsőfeljárójának legszebb dísze. A lovag bal karján levő pajzsról 1677-ben Balbinus Bohuslaus ezt olvasta le: „Szent György szobrát 1373-ban Kolozsvári Márton és György készítette”. Érdekes különben, hogy 300 évig senki sem találta meg a feliratot és vitatkoztak a szobor készítőjéről.

A Nagy Lajos király rendelésére készült szobor öntése nagy technikai felkészültséget kívánt. Ma sem könnyű ilyen nagy szobor öntése. A ló, a nyereg, a lovag vértezete és hajviselete magyar. Lehetséges, hogy a lovag arca valamelyik Kolozsvári testvért — talán Györgyöt — ábrázolja. A ló és lovas egy öntvény. Az eredeti — azóta eltűnt — pajzsot, sarkantyút, kantárt s egyéb apróbb részleteket az öntéstisztítás után forrasztották rá. Készítésekor az öntőmagra viaszréteget húztak, ez olvadt ki öntéskor és átadta helyét a bronznak. A szobrot fejjel lefelé öntötték, kopogtatva nem ad üres hangot, az öntőmag tehát még benne van. A nagy menynyiségű bronz megolvasztása nem okozhatott nehézséget. A szobor falvastagsága 3—4 cm, 90% rézből, 10% ónból van. Ez az összetétel hígfolyós ötvözetet ad, a finom formát jól kitölti. A szobron megtalálták 16 gázkivezető nyílás helyét is. Öntéskor ugyanis gázok fejlődnek, amit ki kell engedni. A külső köpenyt és a belső magot rézrudacskák tartották mereven össze.

A szobor történetéhez még annyit, hogy a király a szobrot a prágaiaknak ajándékozta. A huszita háborúkban megsérült, 1562-ben Miksa császár cseh királlyá koronázásakor lovagi tornát rendeztek és a kíváncsiak felkapaszkodtak a szoborra, mire az ledőlt, lábai eltörtek, feje 11 darabra hullott. Akkoriban az eredetileg egyházi jellegű szobor közkutat díszített, a vízvezetéki csövek is kitörtek. A szobrot 1573-ban kijavították, később a városba került, majd Mária Terézia jelenlegi helyére vitette. Ma díszkútként áll helyén. Alatta állítólag mély kút van, ahonnét gépezet nyomta fel a vizet.

Technikai szempontból tehát legérdekesebb, hogy a kőarchitektúra idejében művészi bronzszobrokat készítettek magyar mesterek, s a szobrokat szabadban állították fel.

90