Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
Arkhimédész Arkhimédész úszás törvényét minden gyerek megtanulja. Ő elsősorban matematikusnak tartotta önmagát. Életéró'l nem sokat tudunk. I. e. 287 körül Szirakuzában született, Livius, Polybiosz és Plutarkhosz írt róla. Arcképét nem ismerjük. Több — főleg barokk — festő által megfestett, rajzai fölé hajoló öregember képe fantázia szüleménye. Alakját számos mendemonda veszi körül. Plutarkhosz úgy meséli, hogy Arkhimédész II. Hierón, Szirakuza királyának rokona volt, Alexandriában tanult, hivatalt soha sem kellett viselnie. Alexandriai évei az ottani akadémia virágkorára estek. Az alexandriai Muzeion nagyszabású felsőoktatási intézmény volt, kutatóintézetekkel, botanikus kerttel, könyvtárral, boncolótermekkel és csillagvizsgáló toronnyal. Oktató és kutatómunkát egyaránt végzett. A művelődéstörténetben itt találkozunk először az állam kultúratámogató szerepével. A Muzeion közel 600 évig működött; Julius Caesar alexandriai hadjárata alatt könyvtára leégett, végül az arabok dúlták fel. A Muzeion működésének első százötven éves szakasza volt a legtermékenyebb, ekkor találjuk itt Arkhimédészt, Euklidészt, Apollónioszt. Az alexandriai könyvtárt igazgatta a nagy Eratosthenész, aki elsőnek határozta meg — meglepő pontossággal — a Föld kerületét. Euklidészről, Apollónioszról, Arkhimédészről, a nagy matematikusokról könyveket írtak. Egy szamoszi csillagász, Aristarkhosz munkája megihlette Arkhimédészt, aki a bolygóvilág mozgását utánzó szerkezetet, planetáriumot készített. Későbbi írók úgy mondják el, hogy vízikerékkel hajtott, fogaskerekekkel dolgozó szerkezet volt, melyben a Föld mint a világ közepe körül keringtek a Nap és a bolygók. Aristarkhosz már forradalmi gondolatot is megpendített — s ezt Arkhimédész Homokszámítás c. munkájából tudjuk, hogy „... a csillagok és a Nap nem mozognak, ellenben a Föld körpályán kering a Nap körül”. Az alexandriai évek után Arkhimédész visszatért szülővárosába, Szirakuzába, és teljesen a tudományos kutatásnak élt, de alexandriai kapcsolatait is fenntartotta. Hazáját, Szicíliát annyira szerette, hogy műveit szicíliai nyelvjárásban írta. Neki tulajdonítják a húsdarálóból jól ismert „archimedesi csavar” feltalálását. Ez persze nem jelenti, hogy másutt, mások is fel nem találhatták. Régi japáni kép mutatja például, hogy japán bányákban a vízemelésre archimedesi csavart már a korai évszázadokban használták, s aligha a görögöktől vették át. Az ókor egyik híres hajójával kapcsolatban ugyancsak emlegetik Arkhimédész nevét. Hierón, Szirakuza királya ajándékhajót építtetett és elküldte II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi királynak. Építésére Arkhimédész ügyelt fel. Az Aetna lejtőit akkor még erdők borították. Itt termelték ki a hajóépítéshez szükséges fát. Állítólag annyi fát kapott a hajóépítő műhely, hogy 60 háromsorevezős hajót tudtak volna belőle készíteni. Háromszáz ács hat hónapig dolgozott a hajóteknőn. A vízzel érintkező felületet ólomlemezzel borították. A hajót az archimedesi csigasor segítségével közbámulatot keltve egyetlen ember húzta a vízbe. 50
