Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
i Nipkow 1884-ben már megszerkesztette készülékét, de álma csak 1929-ben valósult meg. A képnek a szükséges igen nagy sebességgel történő' felbontása mechanikus eszközökkel nem oldható meg. Max Dieckmann 1906-ban gondolt eló'ször arra, hogy az akkoriban feltalált katódsugár-oszcillográffal elektronsugárral tapogatja le a képet. Dieckmann és Gustav Glage együttes munkával elektromágnesek segítségével vezérelték az elektronsugár-nyalábot. A feladat nehézségére jellemző', hogy a két kitűnő fizikus által vezetett kutatások 20 évig tartottak, mire a „képcső” megszületett. A televízió történetében egy kitűnő magyar kutató nevével is találkozunk. Mihály Dénes 1919-ben betűk és képek felbontásával több kilométer távolságra képet közvetített. Ő „telehornak” nevezte készülékét. A mai felfogás szerinti képcső első alakban 1925-ben jelent meg, amikor August Karolus a hangosfilmmel foglalkozva a televízió problémáit is megismerte, és kifejlesztette a róla elnevezett Karolus-cellát. Ez az 1875-ben felfedezett Kerr-effektus felhasználásával történt (bizonyos anyagok optikai kettős törése elektromos erőtér által). Karolusszal egyidejűleg I. L. Baird Angliában, Charles Francis Jenkins Amerikában foglalkozott hasonló megoldással — sikeresen. Itt is látható, hogy a „levegőben levő” égető, tudományos és technikai kérdéseket számosán igyekeznek megoldani, ezért nem lehet a televízió „feltalálójáról” beszélni. 1927-ben Amerikában Herbert Eugene Ives 50 pontsorra bontott képet rádióval 40, dróton 330 kilométerre közvetített. A Mihály Dénes-féle 30 pontsoros televíziót a német posta 1929-ben rendszeresítette. Az első szereplő egy postatisztviselőnő volt. Később kabaré és más előadások közvetítése is megkezdődött. Az 1936-os berlini Olimpiát is közvetítették (filmre vették és a filmet közvetítette a készülék, ezért néhány perc késés volt a játék és a képernyő jelenete között). A tv azóta minden államban óriási lépésekkel haladt előre. Egyes államokban — főleg kísérleti — színes adások is vannak. A tv képcső felületén háromféle színt adó pontok sűrűsödnek. A képernyőn 200 ezer apró háromszögfelület van, a kép egyelőre 200 ezer elemre bomhk. A képcsőben három elektronsugár dolgozik. A képet tehát három elektronsugárból összetett „seprő” rajzolja ki a képernyőn. A színes tv, noha már több helyen üzemeltetik, műszakilag még elég messze van a tökéletestől. A radar A második világháború utolsó futamában sokan nézték tűnődve, mi épült Győr és Lovászpatona között. Távíróoszlopokra szerelt tucatnyi drót futott hegyenvölgyön át. Senki sem tudta, hogy a németek mit építenek, „titkos fegyverekről” suttogtak, valami csodálatos sugárzásra, ami lehozza a repülőgépeket, és véget vet a háborúnak. 455
