Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

Röntgen készülékei. A lennepi Röntgen Múzeumban

A sugárzás a negatív sarokról indult ki, azért „katódsugárzásnak” nevezték el. Lénárd Fülöp, aki Eötvös Loránd tanársegédje volt a pesti egyetemen, Németországba kerülve, a Crookes-féle kísérletet úgy módosította, hogy a csó' végébe kis alumínium ablakot szerelt, és tapasztalta, hogy a sugárzás az alumíniumon keresztül kilép a csőből.

Ennyit tudtak a rejtélyes sugárzásokról Röntgenig.

Wilhelm Conrad Röntgen a Rajna menti Lennep városkában 1845-ben született. Szülőházában Röntgen Múzeum van. Édesanyja hollandus nő volt, s a család áttelepült Hollandiába. Röntgen az utrechti, majd zürichi technikai főiskolára járt, és 1865-ben mérnöki oklevelet szerzett. Zürichben Clausiusnál, a termodinamika harmadik főtétele felfedezőjénél tanult. Mérnöki gyakorlatot nem vállalt, doktori fokozatot szerzett a gázok elméletével foglalkozó kutatásaival. Több közbenső állomás után, mialatt a fajhővel, a napfény sugárzásával, elektromágnességgel, telefonnal, kristálytannal foglalkozott, Würzburgba került egyetemi tanárnak. Itt folytatta elektrodinamikái kutatásait, és sok tudományos közlemény után 49. és 50. cikke „Egy újfajta sugárzásról” címen jelent meg. Értekezéseiben beszámolt felfedezéséről.

Röntgen-sugárzás úgy keletkezik, hogy légritkított csőben keltett „katódsugár” az „antikatódról” visszaverődve kilép a cső falán.

Elképzelhető Röntgen elképedése, amikor először észrevette, hogy a fluoreszkáló báriumplatincianür ernyőn az új sugárzás hatására az ernyő elé tett kezében meglátta a csontokat.

450