Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Röntgen közvetlen környezetének sem szólt, de azt is tudta, hogy a közléssel sokáig nem várhat, mert ahogyan ó' felfedezte a titokzatosnak tűnő sugárzást, más is felfedezheti, azért kéziratban jelentette felfedezését a Würzburgban működő Orvosi Fizikai Társulatban. Röntgen X-sugárnak nevezte az újfajta sugárzást, amit azután az ő tiszteletére neveztek el Röntgen-sugárzásnak. Hat héttel a felfedezés után nyomtatásban is megjelent az értekezés „Egy újfajta sugárzásról”. A világhír hamarosan felkapta Röntgent. Sokat utazott, sok helyen bemutatta találmányát, így a német császárnak is. 1896. január 13-án elkészítette az első fényképet, egy Kölliker nevű anatómus barátjának kezéről. Felfedezés ritkán keltett világszerte olyan izgalmat, mint a Röntgen-sugárzás. 1896 februárjában az amerikai Columbia Egyetemen egy véletlenül megsörétezett kezet röntgeneztek meg, és a fényképen a sörétszemek helyét jól lehetett látni, s így a sebésznek nem került sok munkába az ólomszemek kiszedegetése. Magyarországon 1896. január 16-án a Pester Lloyd mellékletében megjelent Röntgen eredeti köziemé- álSZakTmíékműve Hamburgban nye, majd ugyanazon nap délutánján Eötvös Loránd elnökletével a Mathematikai és Physikai Társaság ülésén Klupáthy Jenő bemutatta az első Magyarországon készült Röntgen-felvételt. Az óriási lelkesedésbe később aggodalom is vegyült. Az óvatlanul kísérletezők súlyos bőr- és egyéb betegségeket kaptak. A Röntgen kutatók közül sokan áldozatul estek tudásszenvedélyüknek és hivatástudatuknak. Hamburgban ma szép emlékoszlopon sorakoznak ezeknek a kutatóknak nevei. Közöttük tizenegy magyar van. A lennepi Röntgen Múzeumban sok érdekes készüléket, illetve ezek másodlatát őrzik. A Röntgen-sugárzás nem csupán tudományos és orvosi téren óriási jelentőségű, hanem a műszaki anyagvizsgálatnak is nélkülözhetetlen eszköze. Hegesztésvizsgálat, öntvényvizsgálat gyakran Röntgen-készülékkel történik. A Röntgen-sugarak kristályrácsokon való elhajlásának megfigyelése vezetett a fémek kristályos szerkezetének felderítésére. 29* 451
