Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
akarták munkába fogni, de a sok kísérletezés kevés eredménnyel járt. Egykorú karikatúra mutatja a gőzzel dolgozó gépszedőt. A gépszedés történetében sok feltalálóval találkozunk. Egy philadelphiai feltaláló, név szerint James Paige gépe nem kevesebb, mint 18 ezer darab alkatrészből állt, s a finommechanika csodájának tartották. 109 billentyűvel dolgozott, szabadalmi leírása sem mindennapi, 204 ív (egy ív 16 oldal), több mint ezer részletrajzzal. Később újabb 275 íves leírása készült, majd még egy még nagyobb. Elképzelni is nehéz, hogy egyetlen szedőgép műszaki leírására egész könyvtárra volt szükség. A feltaláló nyolc évig szaladgált a szabadalom után. Mark Twain anyagilag, erkölcsileg támogatta, de nem nagy sikerrel. A gép 20 millió dollárba került, a kéziszedés minden bizonnyal olcsóbb volt. A gépiszedés problémáját Ottmar Mergenthaler oldotta meg átütő sikerrel. Mergenthaler egy kis falu tanítójának gyermeke volt. Tizennyolc éves korában Amerikába vándorolt, ahol Charles T. Moore gépgyárában litográfiái írógépet akart készíteni. Mergenthaler dolgozta ki a gépet, ami után hamarosan megjelent találmánya, a linotype szedőgép, nyomdásznyelven: „vaskolléga”, amely szinte emberhez méltó munkát végez. A betűsorokat önti, az írógépéhez hasonló klaviatúrán dolgozik a „gépszedő”. A linotype-nél még szellemesebb és bonyolultabb az 1893-ban Tolbert Lanston amerikai főkönyvelő által feltalált „monotype” szedőgép. Ez szedéskor papírkártyát lyukaszt, és a kártya vezéreli az öntőgépet. Billentyűzetében 274 billentyű van. Az első linotype gépen kiszedett könyv 1886-ban jelent meg, a szabadtéri sportokról szólt. Megjelenését nyomdászsztrájkok követték, de a Mergenthaler Printing Со. a gépeket sorozatban gyártotta, és a gépek hamarosan elterjedtek. Európában az ilyen szedőgépek 1894-ben kezdtek dolgozni. A feltaláló óriási vagyont szerzett; 1899-bsn a „zsenik betegségében”, tuberkulózisban halt meg. A gépszedés történetében egy magyarral is találkozunk. 1795- ben Kliegel József, Zichy József anyagi támogatásával Pozsonyban szedőgépet készített. A gépről leírás nem maradt, csak annyit tudunk, hogy a betűket sorba rakta (nem öntötte), s kézikerékkel forgatva lehetett működtetni. Kliegel sem hírhez, sem va-Gépszedő. Egykorú karikatúra 443