Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

Felvonó az Eiffel-toronyban. Korabeli újságkép

Lakóházak felvonóit olyan egyszerűre kellett építeni, hogy gyakorlatlan kezelés mellett se történhessék katasztrófa; kötélszakadás esetén önműködően le kellett fékeződni. Ezt is megoldották.

A XIX. század közepén hidraulikus emelőket gyártottak. Széles, hengerben mozgó dugattyúhoz csatlakozó rudazat lánccal emelte a terhet vagy személyeket. Biztonságosan, de lassan közlekedett, nagyon magas épületekhez nehezen lehetett alkalmazni.

Az épületek pedig egyre magasabbra nőttek. A csupán téglából épült házakat vasvázas és betonvázas épületek váltották fel.

1890-ben felépült a 21 emeletes Masonic-templom Chicagóban mint a „világ legmagasabb épülete”.

Az első elevator building, azaz felvonóval felszerelt lakóépület 1859-ben New Yorkban épült fel. Még csak hat emelete volt, a felvonót végtelen csavar, fogasléc mentén húzta fel. A csavart gőzgép hajtotta. 1866-ban már „felfüggesztett” felvonók működtek.

425