Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

Bánki Donát (1859—1922) műegyetemi tanár és Csonka János (1852—1939) műegyetemi műhelyvezető-mérnök látta, milyen veszélyes a melegített benzinnel dolgozó motorüzem (melegítették a benzint, hogy gyorsan párologjon).

Bánki és Csonka a parfőmszóró elvén építette meg a porlasztót, 1893-ban szabadalmaztatták. Később, szinte magától értetődően, hosszas szabadalmi viták következtek, s máig sem zárultak le. Itt is arról volt szó, hogy a világ motoripara kereste a legjobb megoldást, és ahány nemzet motort gyártott, annyinak mérnökei törték fejüket újításokon, így a gázosítón is.

Gázzal működő motorokat továbbra is építettek. A Láng Gépgyár például a kohóüzemek részére óriási méretű kohógázmotorokat épített, ezeknek hengerében a kohókból eltávozó gáz égett. A múlt század kilencvenes éveiben Magyarországon is megkezdték a motorok sorozatgyártását. A Ganz-gyár 1893-ban készült első motorjai több mint ötven éven át kifogástalanul dolgoztak.

Bánki-motor, Diesel-motor

A magyar motoripar nemzetközi versenyeken, kiállításokon már a kezdeti időkben nagyon jól szerepelt. A gázmotorok egyik legelső elméleti szakembere, a műegyetem tudós professzora, Bánki Donát volt, aki Csonkával együtt dolgozott.

A benzinmotorok teljesítményét, gazdaságosságát azzal növelhették lényegesen, ha nagyobb sűrítést (kompressziót) alkalmaztak. A benzin azonban nem tűri a nagyobb összenyomást, meggyullad, korai gyújtás következik be, ami káros kopogást okoz. Bánki a hengerbe fecskendezett vízzel a felhevült keveréket lehűtötte, s így nagyobb kompressziót ért el.

A Bánki-motor híre hamarosan elterjedt. Egy Bánki-motor a müncheni Deutsches Museumban van kiállítva. Hogy mégsem hódította meg a világot, egyszerű oka volt. Megjelent a még jobb Diesel-motor.

Rudolf Diesel (1858—1913) Augsburgban és Münchenben tanult. A hűtőtechnika egyik úttörőjénél, Karl Linde professzornál termodinamikával foglalkozott. Feljegyezték, hogy az egyetem fennállása óta ő volt a legjobb tanuló.

Gépészmérnöki oklevelével a gőzgépeket gyártó svájci Sulzer-gyárba lépett, majd Linde hűtőgépgyártó üzemében dolgozott, és 1895 óta a gázmotorok tökéletesítésén fáradozott.

Újszerű gázmotort tervezett. Elgondolása alapján szénport vagy olajat motorban égetve nagy teljesítményű, olcsó tüzelőanyagú motort lehet szerkeszteni. Elképzelése szerint a motor első ütemben levegőt szív, amit a második ütemben 50 atmoszférára összenyomva felhevít, és az így átmelegedett levegőbe szénport fúj be. A fellobbant szénpor égéstermékei a negyedik ütemben távoznak el.

Az első kísérlet során a gép hengere felrobbant. Diesel kérésére Krupp kísérleti hengert öntött ágyúacélból, és ezzel a motor megindult, de a szénportüzelés nem vált be a kátrány, koksz stb. képződés miatt. Ekkor olajra tért át, és az olajmotor egykettőre világhírnevet és hallatlan anyagi sikert hozott.

409