Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
ték. Az alacsony, hosszú torpedóhajó nagy sebességgel rárohant a kiszemelt hajóra, sűrített levegővel kilőtte a torpedót, majd sietett elmenekülni a gépágyúk tüzébó'l. A régi torpedóhajók szűk, igen kényelmetlen járművek voltak, a szolgálat rajtuk embertelenül nehéz volt. „Anyahajójuk” látta el szénnel, üzemanyaggal stb. A torpedóhajóban vasúti mozdonykazánt építettek nagynyomású gőz termelésére. Ma is vannak torpedóhajók, Diesel- vagy gázturbinás üzeműek. A második világháború alatt repülőgépről is dobtak torpedót, gyakran számottevő eredménynyel. Használtak aknarakó tengeralattjárókat is ellenséges kikötők lezárására. A tengeri úszóaknák évtizedes bolyongás után még ma is okoznak katasztrófát. A hadi híd Amióta hadseregek mozognak, hadihidakat is építenek. Folyón gyorsan átkelni csak hídon lehet, ezért már az ókorban is meneteltek a hadseregekkel hídépítő alakulatok. A hadihidak verését rendszerint megelőzte az erőszakos folyamátkelés, ami sok veszteséggel járt mindig. A hadihíd előre elkészített alkatrészekből, könnyű vagy nehéz úszó aljazatokra és bakokra épül. A hadihidat esetleg ellenséges tűzben kell építeni, azért gyorsan szerelhetőnek, egyszerűnek kell lennie. Mai értelemben vett hadihídról csak a múlt század első fele óta lehet beszélni. A legelső és legtovább használatban maradt ilyen szerkezet a híres Birago-féle hadihíd volt. Kari Birago Milánóban született, a paviai egyetemen tanult matematikát és fizikát. 1814-ben az osztrák hadseregbe lépett (akkoriban Észak-ltália Ausztriához tartozott), és ott a műszaki csapatok legfőbb parancsnoka lett. Birago a magyar műszaki tudományok történetében is szerepet kapott. Széchenyi István, amikor a nagy folyamszabályozások megkezdése előtt a Desdemona nevű hajón végigutazott a Dunán, szakértő vízimérnököt keresett. Olyant, aki a látottakat műszakilag helyesen le tudja írni, és szakvéleményt tud mondani, és akitől ő, Széchenyi tanulhat. Széchenyi ugyanis nemcsak kedvelte a műszaki tudományokat, hanem szorgalmasan tanulmányozta is azokat. Hídépítéshez, gőzgépekhez, csatornákhoz, zsilipekhez senki nem értett nála jobban. Vásárhelyi Pállal is nagy műszaki feladatok során kötött barátságot. Amikor tehát Széchenyi a nagy útra készült, kísérőül a bécsi hadügyminisztérium Biragót ajánlotta. Széchenyi mégis úgy döntött, hogy a magyar folyót magyar szakember vizsgálja meg, azért Beszédes Józsefet, a kor egyik legképzettebb vízimérnökét vitte magával. Emberileg a választás nem sikerült, Beszédes és Széchenyi nem értették meg egymást, talán ezért is fordult Széchenyi később szívesen angol szakértőkhöz. A Birago-féle hídrendszer úszóit, pontonjait vékony vaslemezből készítették, különféle elemeit (ászokfa, bakgerenda, baklánc, gerenda, palló, szegesalátét, partfa stb.) zsinór kötötte össze, egyetlen vaskapocs, vagy szeg nem volt a szerke-400
