Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
zetben, a zsinórozás rugalmas, hajlékony kötést biztosított, s így a vízen mozgó, le-fel hintázó pontonok, gerendák összeköttetése szilárd maradt. A hídalkatrészekből áthajózáshoz „tagot” lehetett összeállítani. A szabadságharc alatt egy ilyen hídkészlet, ún. „hadihídoszlop” a magyar honvédség kezébe került, fel is használták. Az első világháború során a Birago-féle hadihíd végig kitartott, a gyászos emlékű piavéi átkelésben is ezt használták. Kisebb módosításokkal századunk harmincas éveinek közepéig használatban maradt, egyik-másik víziépítkezésen pontonjait még ma is látni lehet. Később a nehéz harckocsik megjelenése új hídszerkezet kidolgozását követelte meg, ebben már vasgerendák, könnyűfémalkatrészek stb. vannak. Olyan könnyű hadihíd is van, amely elkészülte után néhány centiméterre a víz alatt húzódik, hogy ne tudják helyét megfigyelni és tűz alá venni. Harcgázok, harckocsik Említsük meg végezetül néhány szóval az első világháború harcgázait. Ahogy a frontok megmerevedtek, a mozgás lehetetlenné vált, a lövészárokharc éveken át szinte leszögezte az egymással szemben álló feleket. A front áttörésére és mozgásbahozatalára két újszerű harcieszközt alkalmaztak, a harcgázokat és a harckocsit. Harcgázt a németek alkalmaztak első ízben. Gázpalackokból megfelelő szélmozgás mellett gázfelhőt engedtek az ellenséges állások felé. Az első támadás sikere a németeket annyira meglepte, hogy nem tudták kihasználni: a fronton támadt résbe nem mertek betörni, hiányoztak a tartalékok stb. Mire észhez kaptak, megjelentek a gázálarcok, amelyeknek aktív szene a gázt visszatartotta. Háromféle harcgáz alakult ki: ingerlő (ez köhögésre, könnyezésre ingerli a megtámadottat), mérgező (ez megmérgezi), és hólyaghúzó (ez veszedelmes, égéshez hasonló sebeket okoz). Kék, zöld és sárga kereszttel jelölték a megfelelő lőszeresládákat, gránátokat stb. A második világháború során idegmérgeket is készítettek, de gázharcra a háborúban nem került sor. Nem humanitásból, hanem mert a frontok oly gyorsan mozogtak, hogy egyik fél sem akarta a terepet saját maga előtt megfertőzni. A háború végén tömérdek gázzal teli tartályt elsüllyesztettek a tengerbe. Egy idegméreg-gránátokkal teli német hajó is elsüllyedt. Rakományát napjainkban hozzák fel; a rozsdamarta gránátokat bádoghordóba téve, betonnal megtöltik, és a tengerfenékre süllyesztik. A harckocsi ugyancsak az első világháború alatt jelent meg. Az angolok használták először és a híres nagy cambrai-i tankcsatában döntően megverték a németeket. Ám a harckocsiknak, éppúgy, mint a harci gázoknak, nem volt perdöntő szerepük: a háború kimenetele igen sok más tényező összejátszásával dől el. 26 Korok, gépek, feltalálók
