Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
nátok vashengereit. Vadászfegyverekben a legutóbbi idó'kig használták, só't egyes különleges esetekben (földrobbantás) még ma is alkalmazzák. Feketeló'por gyártásával indult a világ legnagyobb kémiai vállalatának, az amerikai Du Pont de Nemours cégnek tündöklése is. A gyárat Du Pont de Nemours alapította Franciaországban, ahol családjának lőpormalma volt. Lavoisier laboratóriumában tanult, 1800-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1802-ben Deleware államban lőpormalmot alapított. A bányák, vasútépítések rengeteg lőport fogyasztottak, és így az üzem hallatlan méretekben kifejlődött. 1900-ban egész Amerika területén csak Du Pont lőport használtak. Az első világháborút megelőző időkben évenként kb. 25 millió kilogramm dinamitot gyártottak, elsősorban az épülő Panama-csatorna sziklaátvágásaihoz. A huszadik század elején Du Pont a salétromsavat Németországban, a glicerint Franciaországban vásárolta; a trinitrotoluol gyártásához szükséges toluolt is importálta. Később az amerikai ipar teljesen függetlenítette magát a behozataltól. A Du Pont érdekeltség üzemei készítették az első nylon-harisnyákat, és az atombombát is. A füsttelen, helyesebben gyérfüstű lőpor eredete a XIX. század első felébe nyúlik vissza. Ekkor mutatta ki H. Braconnot, hogy salétromsav a cellulózéhoz „vonzódik”, azaz vegyületet alkot vele, cellulózenitrát, vagy nitrocellulóz keletkezik. Ez az anyag tűzveszélyes, igen gyorsan ég. A gyérfüstű lőpor anyaga nitrocellulóze. Feltalálójának C. F. Schönbein német kémikust tartják. О találta fel a „villamos papírt”, a salétromsavval kezelt, gyúlékony, megdörzsölve villamos jelenségeket mutató papírt, amit galvánelemekben is használtak. Schönbein 1845—46-ban, és tőle függetlenül mások is feltalálták a nitrált papírt, ami megint csak azt mutatja, hogy a kor megérleli a sajátos feladatokat és lehetőségeket. Schönbein 1846-ban Angliába költözött és Favershamben lőgyapot üzemet létesített. Nem sokáig dolgozhatott, mert gyára 1847-ben felrobbant, és 21 ember halálát okozta. Rövidesen Franciaországban és másutt is nagy robbanások követték egymást, aminek következményeként Európában közel 16 évig nem foglalkoztak lőgyapottal, csupán Ausztráliában létesítettek egy ilyen üzemet. A nitrált cellulózéból — lőgyapot — készített lőpor tulajdonságai olyan kedvezőek voltak, hogy a komoly robbanásveszély ellenére minden, hadsereget tartó államban megkezdték a füst nélküli lőpor nagyüzemi gyártását. Az első brizáns robbanóanyag, a higanyfulminát, vagy durranóhigany 1800-ban jelent meg, Howard találta fel, gyutacsokban került felhasználásra. Gyártása máig a legveszedelmesebb ipari munkák közé tartozik. A nitroglicerint A. Sobrero találta fel. Glicerint salétromsavval kezelt. Az így kapott glicerinnitrát igen veszedelmes robbanóanyag. Gyártását H. F. M. Kopp dolgozta ki, nagyiparilag Nobel Alfréd állította elő először. Érzékeny ütésre, rázásra robban, az olajbányászatban használják. Niton néven vérnyomáscsökkentő gyógyszerként használatos. Nobel a nitroglicerint kovafölddel itatta fel, és az így kapott dinamitot gyutaccsal robbantotta fel. Nobel sok gyárat alapított, így a háború előtti Magyarországon Pozsonyban is. 397
