Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
A sárkányrepülés a század végén már annyira a kor problémája volt, hogy a kísérletezők neveit is nehéz volna felsorolni. A repülés ügyén legnagyobbat egy merész kísérletező lendített: Otto Lilienthal. „Előbb lépni kell, azután ugorni, majd ugrás után repülni” — ez volt az alapelve, és ezt következetesen végre is hajtotta. Valójában ő repült először „levegőnél nehezebb” készülékkel. Lilienthal A mai felnőtt férfinemzedék szívesen emlékszik gyerekkorának játékára, a híres „Horgony építőszekrényre”. Építőkockákból házakat, kapukat, tornyokat lehetett építeni. Az építőszekrény, ez a tanulságos és a gyermek elméjét élesítő, fejlesztő játék Otto Lilienthalnak, a sárkányrepülés legnagyobb úttörőjének találmánya. Lilienthal 1848. május 23-án született. Gyerekkorában sokat figyelte a pomerániai mezők felett keringő, köröző, vitorlázó gólyákat, sirályokat. Később kezébe került az olasz Zambeccari könyve a repülésről, s ez felgyújtotta képzeletét. 1862- ben már vitorlázógép szerkesztésével próbálkozott, testvérével Gusztávval lécekből és len vászonból összetákolt szárnyakkal repülni akart. A gimnázium után ipariskolában tanult, majd egy gépgyárban dolgozott. 1867-ben elhagyta a gyárat és ipari főiskolán tanult tovább. A repülésről nem feledkezett meg, éjszakánként a rajztábla fölé hajolva tervezett, drága pénzen beszerzett paliszanderfából könnyű és erős modelleket készített. Bátyjával együtt tervezgetett. Először csapkodószárnyú gépre gondolt. Készüléket állított össze, két csigán átvezetett kötél egyik végén a repülőgép, másikon a súly függött. A gép szárnyait mozgatta, miközben az ellensúly lefelé ereszkedett, mutatva ahogy a gépben felhajtóerő jelentkezik. Emberi erővel működő modellje 80 kilogrammot nyomott, és mozgás közben 40 kilogrammos súllyal tudott egyensúlyt tartani. Az 1870—1871-es német—francia háború, egyéves önkéntesi éve idején kezdődött. Alakulatát vasúton szállították Nancy elé. A háború fáradalmai, a pusztulás látványa, a nehéz hadimenetek nyomasztóan hatottak a fiatalemberre. Párizs ostromakor látott először fényszórót, és látta a magasban elszálló ballonokat is. Parancsot kaptak a ballonok lelövésére, de bizony hiába durrogtak az ismétlőpuskák, a léghajókban nem tettek kárt. Lilienthal gyakran számítgatta, hogyan lehetne a ballont kormányozni, de úgy látta a léggömböt aligha lehet kormányozhatóvá alakítani. A háború véget ért, az új háború magját elültették, még csak 1871-et írtak, de a reváns gondolata és a császári Németország politikája sejteni engedte, hogy a vihar nem fog elmaradni. Lilienthal hazatérése után újból gépgyárban dolgozott. Gőzgépeket, szivattyúkat, lokomobilokat gyártott és tervezett. Otthon a repülés elméletét próbálta kidolgozni, a légellenállás és szárnymozgatáshoz szükséges erő mérésére készüléket tervezett. Leereszkedő súly hajtotta a szerkezetet, mellyel értékes adatokat gyűjtött. A repülés előfeltétele, a könnyű és erős motor, még mindig hiányzott. Motort 375
