Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
sárkánnyal lehetne mentőkötelet átvinni. Kísérletezés közben érdeklődése a repülés felé fordult. Hosszas előkészítés és tömérdek huzavona után 1883-ban két gőzmotorral hajtott repülőgépet épített. A gőzmotorok Angliában, a sárkányok Pétervárott készültek. Sajnos, feljegyzések, jegyzőkönyvek nem szólnak, hogy a 20 ezer rubelbe kerülő kísérleti gép repült-e? Bizonyos, hogy a kiváló feltaláló élete hátralevő éveiben erős, 50 lóerős gőzmotor megtervezésével fáradozott, úgy látszik felismerte, hogy a motor súlya és teljesítménye közötti arány rossz. 1890-ben, munkája befejezése előtt meghalt. A sokféle érdekes és izgalmas kísérlet leírásához külön könyv kellene, de egy kísérletről még meg kell emlékezni. Hiram Stevens Maxim amerikai gépgyáros, a gépfegyver feltalálója a repülőgép hadi alkalmazásában óriási katonai és üzleti lehetőséget látott (nem ok nélkül). Módszeres kísérleteket végzett. Szélcsatornát épített, ahol különféle dőlésű lapok légellenállását mérte. A szélcsatorna hatalmas ventillátorát 60 lóerős gőzgép hajtotta meg, s 145 km/óra sebességű széláramot tudott kelteni. A ferdén álló lapok emelőképességét mérleggel mérte, egyszóval a korszerű szélcsatorna-kísérletek megkezdése az ő nevéhez kapcsolódik. Óriási repülőgépet épített. A légcsavarokat meghajtó gőzgépnek csodájára jártak, s a század végi technika mesterművének mondták. Először ötfedelű gépet tervezett, de végül kétfedelűre készítette. Szárnyainak fesztávolsága—szárnycsúcstól szárnycsúcsig mérve — 31,5 méter, a gép hossza 21,3 méter volt és 10,6 méter magasra nyúlt. Háromfőnyi személyzettel 3624 kg súlyú volt. A szárnyak kissé V alakban egymás felé hajoltak, hogy mint Maxim gondolta, kényszerleszállás esetén ejtőernyőként működjenek. Az első nagy próba alkalmával nem szándékozott a gépet felrepültetni, hanem síneket szerelt föléje, hogy a sínek visszatartsák. Alul 3,4, felül 1 méter magasságba 9 méter nyomtávolságú sínpár feszült. 1894-ben több gördülési kísérletet végeztek, közben szakszerű tudományos vizsgálatokkal mérték sebességét, légellenállását, a légcsavarok vonóerejét stb. A gőzmotort 19 atmoszférás kazánból látták el gőzzel. A futópróbák során 50 kilométer sebességet értek el, miközben a gép a felső sínekhez szorult, a feltaláló szándékának megfelelően. A nagy repülési próbán sem akarta Maxim a gépet repültetni, csupán a gőzmotor erejének teljes kifejtésével akart a géppel futópróbát rendezni. A gép felhajtóereje azonban olyan nagy volt, hogy a felső síneket áttörte és jó darabon szabadon repült még akkor is, amikor a halálra ijedt gépész a motort megállította. A gép közel félmillió dollárba került. Később, 1908-ban Maxim könyvet írt róla, melyben megjósolta, hogy a légi és katonai fölény azé a nemzeté lesz, amelyik technikailag előbbre haladott, s helyesen meglátta, hogy a Zeppelinek a motoros repülőgépekkel nem versenyezhetnek. Bizonyos, hogy a kor sok dilettáns kísérletezője között a szabatos munkához, szigorú, számításokon alapuló mérnöki tervezéshez szokott Maxim dolgozott legmódszeresebben. Acélcsöveket épített be gépébe, modellkísérleteket végzett, a gépépítőanyagok szilárdsági vizsgálatára készülékeket használt, egyszóval tudásban és igyekezetben felülmúlta kortársait. Óriási gépe azonban oly sokba került, hogy a kísérlet során összetört gépet már nem építette újjá. 374
