Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
A század nagy csillagászköltője, Flammarion is lelkes léghajóutazó volt. Meteorológiai felszállásai alighanem csak a tudományosság ürügyén történtek, mert ő maga költő volt, álmodozó regényíró, aki a léghajóutazás poézisét élvezte... A léghajózás első éveiben már gondoltak katonai alkalmazásra, ahogy ezt Lana megjósolta. 1783-ban Meusnier mérnökkari tiszt tanulmányt tett közzé A ballon katonai alkalmazásáról címen. Tíz évvel később Franciaországban léghajós osztagot állítottak fel, amely 1793-ban Maubeuge-nél, majd Fleurynél bebizonyította használhatóságát. A légi megfigyelés a hadvezetés számára értékes adatokat nyújtott, azonban hamarosan kiderült, hogy a léghajós osztagok sokba kerülnek, drága, nehézkes felszereléssel kell utazniok, tömérdek ember és ló szükséges, ezért 1797- ben a katonai léghajózást megszüntették. Napóleon, bár volt érzéke a technikai újítások iránt, a gyors mozgás híve volt, a léggömböt nem tartotta nélkülözhetetlennek. Az amerikai polgárháborúban Thaddeus Lowe alkalmazta először a kötött léggömböt tüzérségi megfigyelésre. A léggömbkosárban levő megfigyelő távcsővel nézte a terepet, és távíróval értesítette a tüzérparancsnokot. Richmondban 1862-ben kb. 300 méter magasból készítették az első, katonai célú panorámafelvételt. A német—francia háború alatt számos léggömb kijutott a körülzárt Párizsból. Krupp ballonelhárító lövegeket gyártott lelövésükre, de eredményt nem ért el. 1870. szeptember 23-tól 1871. január 28-ig 64 léggömb távozott Párizsból 91 személlyel, 363 postagalambbal és 180 mázsa postával. 5 léggömböt a németek elfogtak, egy Norvégiában szállt le, kettő eltűnt. Az első légibombázást ballonról Uchatius tervei alapján 1849-ben hajtották végre. Forró levegővel töltött léggömbök alá robbanótöltetet szereltek, és óraszerkezettel úgy időzítették, hogy a szél által Velence felé sodródó ballon a városra ejtse robbanótöltetét. Valóban sikerült a Szent Márk téren felrobbantani a bombát. Ugyanezen az alapon a második világháború alatt a japánok indítottak támadást az Amerikai Egyesült Államok ellen. Megfigyelték, hogy a magasban viharerős légáramlás sodródik Japántól Amerika partjai felé. 9000 hidrogénnel töltött ballont bocsátottak fel. A ballonok 10—12 km magasságban, 500 km/óra sebességgel haladtak, de a vállalkozást nem kísérte siker. Az első és második világháború során sok kötött léggömböt használtak. A hosszúkás, zsák alakú ballont drótkötelekkel tartották lekötve. Kosarában megfigyelő ült és távcsővel, fényképezőgéppel végezte a szemközt levő állások felderítését. Elsősorban az állásharcban és várharcban alkalmazták az ilyen megfigyelést. Mindaddig beváltak, amíg a vadászelhárítás gyújtólövedékei fel nem robbantották valamennyit. Első időkben a megfigyelő elpusztult, később ejtőernyővel leereszkedett. Fia lehetett, motoros csőrlővel lehúzták, de ha támadás érte a ballont, rendszerint égve lezuhant. Csatahajókról is felbocsátottak megfigyelőballonokat ellenséges hajók szemmeltartására. Kötött léggömbök a második világháborúban mint „ballonzárak” kerültek alkalmazásra. Sűrűn, egymás mellett felbocsátott és lehorgonyzott ballonokkal az alacsonytámadást akadályozták meg — sikeresen. A hírhedt V-l fegyverek ellen 368
