Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A tizenhetedik század
kezett és a király nevében követelte, hogy Riquet az Anserune magaslat alatt alagutat építsen. A király parancsára hivatkozva az építkezést leállították, de amikor az okvetetlenkedők elmentek, tovább folyt a munka. Az építkezésen átlagosan 10—12 ezer ember dolgozott, köztük 600 nő. A mű befejezését Riquet már nem érte meg, egy évvel a csatorna megnyitása előtt meghalt. 1681-ben kezdték a csatornát használni, óriási forgalma volt egészen a XIX. század közepéig. Ekkor — a vasutak kiépülésével — forgalma megcsappant, ma már forgalmi jelentősége kicsiny, inkább öntözésre használják. Megnyitása utáni időkben Arthur Young angol utazó is megtekintette és így írt róla: „XIV. Lajos nagyot és művészit alkotott.” A Panama csatorna megnyitásáig a Canal du Midi volt a legnagyobb szabású csatornaépítkezés. Vauban, a várépítő A XVI. és XVII. század háborúiban a tüzértechnikával párhuzamosan az erődítéstechnika is fejlődött. Megerősítették a városokat, útkereszteződéseket, hídfőket, hogy az ellenség előnyomulását lassítsák, vagy feltartóztassák addig, amíg a mozgó hadsereg állhat szembe a betörő ellenséggel. Nagy várakban meghúzódó védőrség a várat megkerülő ellenfélre veszedelmes lehetett, megszakíthatta hadtápvonalát, hátbatámadhatta stb. A várakat tehát előbb el kell foglalni és csak azután szabad továbbnyomulni, vagy nagy erők hátrahagyásával a várak védőrségét le kell kötni. Támadó hadműveletek előtt az erődök mögött biztonságosan lehet felkészülni, csapatokat átrendezni, felszerelni, pihentetni stb. Franciaország területén évezredek óta nagy háborúk dúltak. A párizsi medence közepén fekszik Párizs; a medencét felépítő geológiai rétegek peremén nagy nevezetességű csataterek és várerődök sorakoznak. Mintha fokozatosan kisebbedő tányérokat raknának egymásba, úgy veszik körül a peremek Párizst. Egy ilyen peremen van Catalaunum, mai nevén Chalons sur Marne, ahol Aetius római hadvezér és Attila hunjai megütköztek, s ahol 1914-ben a betörő németeket a franciák feltartóztatták. A párizsi medence délnyugati peremén fekszik Poitiers, ahol 753-ban az előrenyomuló arabokat Martel Károly tartóztatta fel, gátat vetve az izlám európai terjeszkedésének. Egy ilyen nevezetes perem az argonne-i erdő, az első világháború nagy csatáinak színhelye; ilyen Verdun, melynek erődítményeit a németek évekig tartó ostrom után sem tudták elfoglalni. Ilyen Sedan, ahol az 1871-es német—francia háború nagy csatája zajlott le. XIV. Lajos várépítője, Vauban nagyszerű erődöket épített, ezek legtöbbje ma is megvan, egyiket-másikat börtönnek használják, legtöbb kaszárnya. Belfort erődítményei még a második világháborúban is szerepeltek. A Vauban-féle várrendszer erődítményei nem magasodnak a terep fölé, mint a lovagkor romantikus várai. Mélyen a föld alá épített kazamatákban, legénységi 190
