Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Jószerencsét!
JÓSZERENCSÉT! A középkor bányászati, kohászati, nehézipari szakkönyvet nem hagyott ránk. Irodalma zömmel vallásos müveket alkotott; a reneszánszban ugyan már „profán” művekkel is találkozunk, de a bányászat és kohászat, bár sok embert foglalkoztatott, a középkor társadalma sem lehet meg nélküle, még mindig nem érdekli az írókat. A bányászati és kohászati ismeretek apáról fiúra szállnak, sok titkos eljárást, receptet rejtegetnek, a szakmai tudás pénzt jelent, nem osztogatják könnyen. A korai újkorban több szakíró jelenik meg. A nemrég feltalált könyvnyomtatás a műveltség szélesebb körökben való terjedését, és így a szakmai ismeretek terjesztését is lehetó'vé tette. Aki nem akart kortársaitól elmaradni, tanulnia kellett, tanulni pedig legkönnyebben könyvből lehet. Feltűnnek a szakírók, és találkozunk egyénekkel, akik saját szakmájuktól távol eső tárgyról remekművet írnak. A bányászat és kohászat irodalma több kisebb munkával kezdődik. 1505-ben Ulrich Rülein von Kalbe freibergi polgármester és orvos tollából Hasznos bányakönyvecske jelent meg. Később többször kiadták, és ma értékes könyvészeti ritkaság. Foglalkozik az ércek megvizsgálásával olyan mértékben, ahogy az a pénzverők, aranyművesek, érckereskedők számára szükségesnek látszott. Ebben a kis könyvben jelenik meg először a bányászati iránytű használatának leírása. A mágnestű, melyet a bányavágat két oldalába vert szeg között kifeszített zsinórra függesztettek, megmutatta a vágatok irányát, megkönnyítette a bányatérképek szerkesztését. Az újkor eleji szakírók az akkor általánosan használt latin helyett már a nép nyelvén is írnak, tudják, hogy könyveiket nem a tudósok, hanem a gyakorlat emberei olvassák. Ilyen a maga nemében különösen értékes munka egy olasz szakemberé, Vanoccio Biringuccióé. Biringuccio 1480-ban Sienában született; matematikát, természettudományokat tanult. Figyelme a bányászat, kohászat felé fordult; bányákban és kohóüzemekben dolgozott. Sokat utazott, 1507-ben, majd 1525 és 1529 között bejárta Németországot, megnézte az ágyú- és fegyverműhelyeket, a bányavidékeket, kohókat. Megismerkedett Agricola műveivel. Biringuccio építőmester, kohász, pénzverő, ágyúöntő, fegyvermester, salétromfőző volt egyszemélyben. Bocchegianóban — Elba szigetén — éveken át nagy kohótelepet vezetett, innét látták el Itália városait tüzérségi anyaggal. 138
