Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
kiindulva a szemüveghez jutott. Baconra különben jellemző, hogy az optikával foglalkozva arra a következtetésre jutott, hogy üveglencsékből szerkeszthető olyan műszer, amellyel a távoli tárgyak közelinek látszanak. Ezt egyébként a jóval később élt Leonardo da Vinci is megjósolta, amikor tudományos naplójába beírta, hogy „üveg készítendő, hogy a Hold nagynak lássék”. Az első szemüvegektől a használható csillagászati távcsőig azonban még három évszázad telt el. A legmodernebb szemüveg az ún. „kontakt” üveg. A szemgolyón helyezik el, hogy a színészek, filmszínészek játék közben is jól lássanak s Otellónak, vagy Kukorica Jancsinak ne szemüveggel kelljen a színpadra lépnie. Su-Sung órája A középkor egyik legérdekesebb mechanikai szerkezetéről Kínából érkezett híradás. Egy óráról van szó... A mechanikai, helyesebben kerekes órák a középkorban tűntek fel. Dante Divina commediá)ában órákról van szó, melyek ütnek, csengéssel jelzik az elfolyó időt... Kerekes órának az olyan óraművet nevezzük, amelyben a súllyal, rugóval hajtott óramű egyenletes működését gátlómű biztosítja. A távoli Kínában, jóval az európai kerekes órák előtt, nagy óraműveket készítettek, melyek meglepő pontosan működtek. Leghíresebb óraépítő Su-Sung, a Fukien tartományban az európai időszámítás 1020-ik évében született. Tehetsége és szorgalma révén a császár a Minden Bölcsesség Kollégiumának titkárává nevezte ki, ő fogalmazta a császári rendeleteket, Ying Tsung császársága alatt a pénzügyek egyik legfőbb irányító tisztviselője, mandarin lett, s kitűnő működéséért sok kitüntetést kapott. Ekkoriban sokat foglalkozott a naptárüggyel, mely minden országban előbb-utóbb felmerült, és — végeredményben — ma sem tekinthető lezártnak. Naptárproblémákkal foglalkozva csillagászati megfigyeléseket végzett. 1070-ben néhány munkatársával gyógyszerészeti képes-, növény-, állat- és ásványtant írt. Ebben az érdekes könyvben leírta a kínai acélgyártást, a növények gyógyhatását és sok ismert gyógyszert. Később katonai kérdésekkel foglalkozott, míg 1086-ban igazán kedvére való megbízást kapott. A császár rendeletére megvizsgálta a birodalom területén működő régi csillagvizsgálókat. Ugyanakkor megbízást kapott nyilvános órák építésére. A városi élet, a hivatalok munkabeosztása ekkor már megkívánta a pontosabb időbeosztást, azért szükség volt órákra. Kínában régóta működtek víziórák. Edénysorok teltek meg vízzel, s megfelelő időpontokban az egész órákat hangosan kihirdették. Kínában a könyvnyomtatást a nyolcadik, kilencedik században ismerték, s ezekből az időkből gyönyörűen illusztrált könyvek maradtak fenn, köztük olyanok is, amelyek az órákról szólnak. Su-Sung a császári parancsra nagy központi órát tervezett, amely nemcsak az órákat, hanem a negyedórákat is jelezte, és csillagászati adatokat is mutatott. 102
