Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

Fények a sötétség századaiban

Su-Sung órájának rekonstrukciója (Needham: Heavenly clockwork)

Megjegyezzük közben, hogy a kínaiak időszámítása nem felel meg az európainak, többször változtatták, reformálták, hosszú ideig — akárcsak Európában — a nappali és éjszakai órák nem voltak egyenlő hosszúak.

Su-Sung 1088-ban a Kai-féngben levő palotában bemutatta az óra famodelljét. Két évre rá bronzból is elkészült, és 1094-ben a nevezetes óramű járni kezdett. Su-Sung mint igazi tudós könyvet írt művéről: „Új szerkezetek mechanizált armilláris szféra és éggömb mozgatására” címen. Sokan érdeklődéssel forgatták a könyvet, megtapogatták finom papírját, gyönyörködtek a szép fametszetekben és tanulmányozták ábráit. Su-Sung ekkor 74-ik évében járt, a császártól kapott címek köztiszteletű személyiséggé tették. Könyveit, így az óráról szólót is, többször kiadták. Legutóbb Angliában Heavenly clockwork (Mennyei Óramű) címen, korszerű angol fordításban, és így a mai európai olvasók is hozzáférhetnek.

A könyv a Kai-féng városban felépített óra teljes képét, szerkezeti részleteit és a hozzátartozó elméleti ismereteket adja. Ábrái és leírása alapján elkészítették az óra modern rekonstrukcióját.

A 10 méter magas óraépületet bambuszból ácsolták. Tetőteraszán armilláris gyűrű nézőkéin áttekintve az égboltozat csillagait, csillagképeit lehetett észlelni. A gyűrűket és a tető alatti emeleten levő éggömböt óramű forgatta. A toronyépület oldalán öt sorban egymás fölött babák jártak körbe, kezükben feliratos táblát tartottak, ezeken jelezték az időt. A távolabbi városrészekben lakók részére gongütések jelezték, hányadik órában jár a nap, vagy éjszaka.

103