Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Fények a sötétség századaiban
Egészen szomorú és szörnyű szerepet kaptak a gépek — még az újabb korban is — a kínzókamrákban és kivégzésnél. Az inkvizíció és a polgári bíróságok rabvallató módszerei egész különleges technikát fejlesztettek ki. Még a lefejezés mechanizálására is történtek (1501-ben) intézkedések. A középkori Európa számtalan hadviselő kis királyságában, hercegségében, lovagvárában izzott a tűz, csengett az üllő, csikorgott a reszelő. A hadakozó világ legfontosabb felszerelési tárgyát, a lovagi páncélt magas fokú kézművesművészettel készítették. A lovagi páncél a test védelmét szolgálta nyíllövéssel, szúrással, vágással szemben. ízeltnek kellett lenni, hogy a végtagok mozgását követni tudja. A lovakat ugyancsak meg kellett védeni, mert ha a ló megsérült, a lovag is nagy bajba került. A nagybani páncélkészítés 1350 körül kezdődött és 1650 körül ért véget. A rómaiak is használtak páncélt, de az egész testet beborító acélpáncél középkori találmány. Dísztárgyként Angliában ma is készítik. A régi páncélok jól megmutatják, hogy az emberi test mennyit fejlődött pár évszázad alatt. Csak kivételesen nagy páncélok alkalmasak a mai átlagemberre. A legtöbb bizony kicsiny, szűkmellű, a régi emberek átlagban gyengébb testalkatúak voltak a maiaknál. A testpáncél nyomai még pár évtizeddel ezelőtt megvoltak. A XIX. század második felében egyes hadseregekben még volt Dróthúzás Biringuccio könyvéből, 1540 Kínzóeszközök egy 1754-es könyvből 7 Korok, gépek, feltalálók 97
